Auer Simon, a tisztes szobafestő 1836-ban érkezett Veszprémbe és kapott letelepedési engedélyt. Aligha gondolta akkor, hogy fiából, aki kilenc évvel később látta meg a napvilágot, egyszer majd világhírű hegedűművész, karmester és zenepedagógus válik. Auer Lipót szülőházában jártunk, ahol máig hatóan munkálkodik a genius loci, a hely szelleme.
Az Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával felújított és nemrég átadott épület falán 2011 óta emléktábla adja tudtul, hogy itt töltötte gyermekéveit az a muzsikus, akinek a munkásságát Európa nagyvárosaiban, Szentpétervárott és New Yorkban hosszú ideig jobban ismerték, mint a szülővárosában. Elhivatott lokálpatrióták, zenészek sokat tettek azért, hogy ez mostanra megváltozzon és Veszprém talán leghíresebb szülöttére méltó módon emlékezzen az utókor. Hiszen ő maga is azt vallotta: „minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el”.
(A galériák bármelyik képre kattintva kinyílnak.)
Auer Lipót innen, a Thököly utcai családi otthonból baktatott kisgyermekként Liedl Lipóthoz, a székesegyház első hegedűséhez hegedűórákat venni. A tehetsége nagyon korán megmutatkozott. Az elemi iskolát már Pest-Budán fejezte be, zenei képzése is ott folytatódott. Útját az apjának munkát adó polgári és arisztokrata körök művészetpártoló tagjai egyengették. Az első hangversenyét tíz éves korában adta, a karrierje pedig attól kezdve töretlenül ívelt fölfelé. Gazdag életútját röviden felvázolni lehetetlen, akit érdekel, itt minden fontos információt megtalál.
A felújított Auer-házban Sümegi Elemér hegedűkészítő mester fogadott minket. Az újonnan épült hátsó traktusban előbb a galériának kialakított helyiségben néztünk körül, amit az érsekségtől kölcsönkapott muzeális bútorokkal rendeztek be. A korhű berendezési tárgyak mellett fényképek, régi újságok és az érseki levéltárban fellelt dokumentumok kópiái hivatottak megidézni Auer Lipót korát. A jövőben ez a terem kortárs alkotók kéthavonta változó kiállításaival várja majd a látogatókat. Elsőként Egervári Márta textilrestaurátor, majd a papírmasé szobrokat alkotó Sudak Elena képzőművész munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A genius loci a galériából nyíló hegedűkészítő műhelyben érinti meg az embert igazán. Itt talált új otthonra Sümegi Elemér, aki korábban a Szaléziánum egy hangulatos kis zugában fogadta a vendégeit. Ott mintha a múltba csöppentünk volna, itt egészen más a miliő. Új építésű falak, hatalmas üvegfelület, sok fény, és mégis… Hiszen itt is ugyanúgy sorakoznak a javításra váró hangszerek, a munkaasztalon a míves eszközök és a félkész hegedűk. No meg a mester büszkesége, a magyar Stradivariként emlegetett Nemessányi Sámuel 1865-ben készített hegedűjének hiteles másolata. Ezt egy tavaly megrendezett nemzetközi versenyre készítette el Sümegi Elemér. A nagyon ritka habos jávor faanyagért Olaszországig utazott és négy hónapig dolgozott a remekművön. Ha Auer Lipót mindezt láthatná, bizonyára örömmel töltené el, hogy a szülőházában, „a hazai rögben”, újra a muzsika vert gyökeret.
Annál is inkább, mert ahogyan ő akkor a világot hódította meg, most a világ jön Veszprémbe tovább éltetni a zenét. Az idei Auer Fesztivál neves előadói után hamarosan a hegedűkészítők adnak egymásnak találkozót nálunk. Angliából Florian Leonhard, a világ legelismertebb szaktekintélye, Münchenből Peter Benedek, Cremonából Simeone Morassi és a magyar származású Stefano Conia egyaránt elfogadta Sümegi Elemér meghívását. Két hangszert hoz magával a találkozó valamennyi résztvevője, ezeket az érseki palotában fogják kiállítani. A programban a szakmai konferenciák és a hegedűhangzási verseny mellett koncertek is szerepelnek október 17–22 között. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a genius loci vonzerejének köszönhetően Auer Lipót végre visszatért oda, ahonnan elszármazott.
A házban készült videónk ezen a linken tekinthető meg.
Vezető képünkön Sümegi Elemér hegedűkészítő mester az Auer-házbeli új műhelyében. Fotók: Tihanyi Kata