Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív felmérés szerint a magyarok 71 százaléka már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből. Talán emiatt egyre kevesebben (a magyarok mindössze negyede) várják a nyugdíjas éveket.
Az ötvenes éveikben járók fele, a 29 év alattiaknak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel a majdani nyugdíjas életére, és a 40 évesnél fiatalabbak sem várják a „nyugdíjasság” időszakát, amiről a passzivitásra és a kiszolgáltatottságra, a társadalmi megbecsülés hiányára asszociálnak.
Bakancslista helyett realitáslista
Míg az 50 év felettiek jövedelmüknek csaknem a 60 százalékára számítan(án)ak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól jó ha az utolsó jövedelmük 40 százalékát kapják majd. Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20–30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.
A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80 százalékuk reálisnak gondolja, hogy több időt tölt majd el családja körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartja, hogy tévézzen (87%), vagy olvasson (83%). Ugyanakkor már csak 46 százalékuk tartja valószínűnek, hogy utazni is tud majd idős korában, és alig több mint ötven százalékuk véli úgy, hogy nyugdíjasként színházba vagy fürdőbe is eljut. A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kerülnek pénzbe.
[stextbox id=”grey”]A kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte a Groupama Biztosító megbízásából idén februárban, reprezentatív 1000 fős mintán, 18–59 éves magyar lakosságra, nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.[/stextbox]
