Mától a benzin 473, a gázolaj 484 forintba kerül, ami nyolc-, illetve hatforintos drágulást jelent.
Három éve még akár 31 ezer forintért leugorhattunk a horvát tengerpartra és vissza is jöhettünk. Ma ugyanez az út, Budapest és Zadar között, 47 ezer forintba kerülne. Az autózók nagy része egyelőre nem tervezi, de ha ötszáz fölé kúszik az üzemanyag ára, akkor már gondolkodik a közlekedési eszköz változtatásán.
Literenként hatvannyolc százalékkal, azaz 56 forintra emelte három évtizede a benzin árát az Antall-kormány. Erre jött válaszul a hírhedt taxisblokád, amelynek következtében napokra megbénult az ország. A mostani emelés miatt csöndben, némiképp röstelkedve épp az a generáció teszi le autóját, amely anno résztvevője, illetve elszenvedője volt a blokádnak.
A napi.hu felmérést készíttetett arról, hogy hol van az a határ, ameddig az autósok tolerálják a drágulást.
Idehaza 2012-ben 450 forintnál tetőzött az üzemanyagok ára. Azóta jelentős béremelkedés történt. Úgy tűnik, az 500 körüli ár mégis többeket visszafogottságra késztet.
A Pulzus reprezentatív kutatása szerint a rendszeresen autózók 66 százaléka már most is megérzi a bankszámláján, ha tankol, és igyekszik érdemben csökkenteni az autóhasználatát. Az autósok ötöde még elmenne hatszázig, de az ezrest már csak három százalék vállalná. A megkérdettek több mint tizedének viszont teljesen mindegy, mennyit kell kiadnia az üzemanyagért, mindenképp tankolni fog. E tekintetben a vidékiek és fővárosiak között azonos az arány, viszont az életkor erőteljesen befolyásolja a döntést.
Minél idősebb valaki, annál nehezebb a mostani árak megfizetése. A gazdaság motorjának számító 18 és 39 év közöttiek fele inkább használja majd a kocsiját, míg a következő korosztály kétharmada 500 forint fölött új megoldást keres. A hatvanon túliaknak csak húsz százaléka tervezi, hogy volán mögé ül. A többségük nem tervezi kifizetni az ezrekkel emelkedő tankolást. Ennél tovább mennek a felsőfokú végzettséggel bírók, ők 1000 forintnál többet is adnának a benzinért.
Fotó: schutterstock.com
