Szélhámosok és feltűnési viszketegségben szenvedő influenszerek hada foglalkozik a TikTokon (ál)orvoslással, egészségügyi és életviteli tanácsadással. Hatalmas követőtáborral rendelkeznek, miközben állításaik javarészt hamisak, pontatlanok és egyetlen céljuk a kattintás, népszerűség növelése.
Egy a sok közül az ausztrál Belle Gibson, aki világhírnévre és jelentős vagyonra tett szert az agydaganatos sztorijával. Történetében nem is az a legdühítőbb, hogy máig nem fizette ki a bíróság által kiszabott büntetését, hanem a gondolat, hogy hány ember, idős és fiatal daganatos beteg döntéseit befolyásolta hazugságokon alapuló életmódtanácsaival. Az infuenszer szélhámoskodását két ausztrál újságíró leplezte le. Története Almaecet címmel fut a Netflixen.
Sikeresek a megtévesztő tartalmak
Jelentős számú TikTok-videó tanúskodik arról, hogy influenszerek öndiagnózist állítanak fel, vagy mentális zavarokat színlelnek, hogy felhívják magukra a közönség figyelmét. Az elemzés eredményei azt mutatták, hogy a mentális zavarokról szóló videók csaknem kétharmada személyes tapasztalatokról, szubjektív nézőpontról vagy önvallomásról szólt. Az elsősorban tájékoztatásra vagy tanácsadásra irányuló videók egyharmada túlnyomórészt félrevezető vagy hamis állításokat és információkat tartalmazott.
A TikTok okozta kamubeteg fiatalokról megjelent kutatás szerint a mentális betegségekről nem (sem) feltétlenül érdemes a közösségi médiából tájékozódni – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása.
Bár a TikTok népszerűsége a Covid-járvány alatt indult, amikor a lakásba zárkózó tinédzserek közül egyre többen regisztráltak rá. A The Guardian egy részletes elemzése szerint tízből hat tini napi rendszerességgel tiktokozik, miközben a lap által megkérdezett közösségimédia-szakértők és gyerekorvosok szerint ijesztően keveset tudni a mára több mint egymilliárd felhasználót számoló alkalmazás működéséről és veszélyeiről. A másik gyakran hangoztatott aggodalom, hogy a TikTok igazi melegágya az álhíreknek, a dezinformációnak és (a konteókkal vegyes) politikai propagandának is.
A TikTok mint közegészségügyi tényező?
A felület egyesült államokbeli betiltásának közegészségügyi hatásai jelentősek lehetnek, állítják az elemzők. A digitális megosztottság nemcsak a technológiákhoz, hanem az egészségügyi információkhoz való hozzáférésről is szól. És amennyiben a TikTok eltűnne a digitális térből (mint ahogyan már ezt belengette pl. az USA-adminisztráció), fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan biztosíthatjuk, hogy ez a fajta „közegészségügy” ne tűnjön el vele együtt?
Emellett több, konkrét orvosi témákra összpontosító tanulmány is jelezte, hogy a megalapozatlan vagy megtévesztő tartalmú videók különösen sikeresek a TikTokon. Például azok, amelyek tudományosan megalapozott és hatékony eljárásokat vagy módszereket kérdőjeleznek meg, például negatív színben tüntetik fel a kognitív viselkedésterápiát (CBT), vagy tévesen számolnak be konkrét betegségekről a ráktól a figyelemzavarig. Konkrét egészségügyi problémától függően, a félrevezető információk a vizsgált videók 47–90 százalékában domináltak.
Viszont a digitális egészségügyi tér rugalmassága újabb lehetőség az innovációra, a hatásos történetek megosztására, olyan közösségi terekben ahol fellelhetők a megbízható információk is.
Szerző: Kondor Róza
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Vezető képünk forrása: nytimes.com/Heidi Younger