Túl az EKF 2023 programév nagyszabású megnyitóján nézzünk újra körül a város utcáin és terein! Hol tartanak a beruházások, milyen kép fogadja a rendezvényekre érkezőket? A három legnagyobb volumenű beruházás (ActiCity, Vár utca 17., Ruttner-ház) a finisébe érkezett, de a Várbörtön Múzeum és a hozzá vezető várfalsétány kivitelezése elakadt. Interjúsorozatunk mai részében ezekről lesz szó.
Formálódik a régi gyermekkórház és a színház közötti területen a város új kulturális negyede. Ennek egyes elemei önkormányzati beruházásban, uniós forrásból valósulnak meg, míg mások az EKF támogatásával épülnek. Most csak az utóbbiakról lesz szó, amelyek Lamos Péter, az EKF infrastrukturális fejlesztéseit lebonyolító Veszprém 2030 Kft. ügyvezetőjének hatáskörébe tartoznak.
– Volumenében és értékében is első helyen áll az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ 11,2 milliárd forintból megvalósuló beruházása. A gyermekkórház igényesen felújított főépülete a balett, valamint egyéb tánc- és mozgásformák otthona lesz, a melléképületet pedig a néptáncosok és a falmászók vehetik birtokba. Felépült a francia gyártmányú, acélszerkezetes, 154 kocsiállásos parkolóház is, Magyarországon elsőként a mi városunkban. Számomra óriási öröm, hogy éppen ezt, a legnagyobb projektet, már áprilisban át tudjuk adni a leendő üzemeltetőnek – kezdte a felsorolást az ügyvezető.
– Jól tudom, hogy a Pannon Egyetem kampusza a második a sorban?
– Igen. Ehhez 6,4 milliárd forint támogatást adott az EKF2023. A kampusz az egyetemi épületek és az Erzsébet-sétány közötti kerítés lebontásával kialakuló köztér lesz, parkkal, pihenőkkel, multifunkcionális sportpályával, utóbbi alatt egy 200 gépkocsiállásos mélygarázzsal. A felszíni rész tavaszra elkészül, a mélygarázs építése tőlünk függetlenül, az egyetem beruházásában zajlik.
– Nagyságrendileg melyik EKF-fejlesztés a következő?
– A Vár utca 17. alatt zajló beruházás, 2,5 milliárd forintos támogatással. Ebből a pénzből a Simoga-ház egykori istállóépülete (a volt Várkert étterem), valamint a Tűztorony udvara és gyilokjárója újul meg teljesen. A próbaüzemet május elején tartjuk. Az istállóépület alatti pincében médialabort és projekttermeket rendezünk be, a földszinten kávézót és kiállítóteret. Bővítésként készül el egy 65–70 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, és az épület mögötti udvar is megnyílik a látogatók előtt. A júniusi Magyar Mozgókép Fesztiválnak már ez lesz a kiemelt helyszíne.
Veszélyben a Várbörtön Múzeum?
Szinte mesébe illő történet a Jókai utcában a Ruttner-ház újjászületése. Az országos műemléki védettségű épületre már sokan keresztet vetettek, de a ház megmenekült. Február közepén megújult külsővel és felújított belső terekkel, hostel típusú szálláshelyként nyitja meg kapuit a vendégek előtt. Kávézóval és a vár börtönszintjéig emelkedő korszerű lifttel itt lesz a Várbörtön Múzeum látogatóközpontja is. Az 1,4 milliárd forintos beruházás örömébe azonban bosszúság vegyül, mert a várbörtön ügye megakadt.
– A börtönmúzeum fejlesztésére kiírtuk a közbeszerzést. Az egyik pályázó a beruházás becsült értékének felére tett kivitelezői árajánlatot. Ezt a teljesülés szempontjából irreálisnak találtuk, ezért indoklást és kiegészítéseket kértünk. Mivel a pályázat még ezt követően sem volt megnyugtató, az ajánlattevőt kizártuk. Ők viszont ezt megtámadták, így most a közbeszerzési döntőbizottság határozatára várunk. Amíg a vita le nem zárul, a Várbörtön Múzeum kialakítását nem lehet elkezdeni – mondta Lamos Péter, akit láthatóan elkeserít a késlekedés.
– Az EKF-es projektek között egy várfalsétány megépítése is szerepel, ami a külső várfalon vezetne a Sziklai János utcából a börtön bejáratáig. Nem látni, hogy bármi történne arrafelé.
– Amíg a börtönmúzeum sorsa bizonytalan, nincs értelme nekiállni. Egy nem létező múzeumhoz nem építünk sétányt. Az EKF pénzügyi támogatásával megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket be kell fejezni idén, és ha a vita elhúzódik, sajnos kifuthatunk az időből.
Lehet várlift a teherlift?
– Ha már lift… Az érsekség legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Deák Ferenc utcai állványzat teherliftjét esetleg várliftként is lehetne használni 2023-ban. Hallott erről valamit?
– Nem, de nem is hiszem, hogy alkalmas lenne rá. Azt viszont elég valószínűnek tartom, hogy egy idő után az érsekség is foglalkozni kezd a várlift ötletével. Meggyőződésem, hogy a vár könnyebb megközelíthetőségének szempontja megérleli ezt a döntést.
Interjúsorozatunk első része a Gyárkertről és a Dimitrovról itt olvasható.
Nehezített pályán, előbb a Coviddal, majd az elszabaduló építőanyagipari árakkal „megütve” kellett végigcsinálni az elmúlt három évet – fogalmazott Lamos Péter, az EKF 2023 infrastrukturális fejlesztéseit lebonyolító Veszprém 2030 Kft. ügyvezetője. Úgy érzi, amit lehetett, azt kihozták az Európa Kulturális Fővárosa címmel járó lehetőségből. Voltak persze elképzelések, amelyeket el kellett engedniük, de hisz abban, hogy a megvalósuló beruházások hosszú távon és fenntartható módon szolgálják majd az itt élőket.
Veszprémben 52, a régióban 19 infrastrukturális projektet valósítanak meg a rendelkezésre álló 42 milliárd forintból, összesen csaknem 113 ezer négyzetméteren (össszehasonlításként: a budapesti Margit-sziget területe 96 ezer négyzetméter). Felújítva és korszerűsítve üres vagy alulhasznosított épületek, közterületek kapnak új, többnyire hiánypótló közösségi és kulturális funkciót.
Vezető fotónkon: A Vár utca 17. pincéjében médialabor és projekttermek lesznek. Fotó: a szerző
