A Laczkó Dezső Múzeum aktuális Étel/Élet Ízek és terek a gasztronómia évszázadaiból című időszaki kiállításában június 8-án, csütörtökön 18 órakor az Emlékek íze gasztrooldal szakácsa, fotósa és mesélője, Neubauer Judit várja az érdeklődőket.
A beszélgetés során a szerző mesél az oldal születéséről, a gasztronómia, a fotózás és a vidéki élet iránti elhivatottságáról. A rendezvény idejére rendhagyó módon a kiállítótér egy kellemes, nyári teadélután helyszínévé változik. Az érdeklődőket házi süteményekkel és limonádéval várják.
A program előzetes bejelentkezéshez kötött! Jelentkezni a [email protected] címen lehet június 7–én, szerdán 16 óráig!
Kedvcsinálónak olvassák el Neubauer Judit bemutatkozó írását a blogjáról!
Egy szakács, egy vidéki ház, egy fényképezőgép.
Ezzel a szlogennel indítom útjára az Emlékek Íze blogot, amely reményeim szerint egy tágas, beszélgetésre, főzésre és eszegetésre hívogató konyha lesz Veletek, ahol időről időre összetalálkozhatunk. Talán már ismerjük is egymást. Neubauer Judit vagyok, világjáró, javíthatatlan élet- és ételimádó, a szakácsművészet, az ételfotózás és az írás szerelmese. Közgazdászként végeztem, de csak ideig–óriág tudott elbűvölni a marketingkommunikáció világa.
Provence-ban, Franciaországban indult minden, Christine barátnőm taveli házában, aki varázslatos egyéniségével, a főzés iránti szeretetével, megingathatatlan hitével abban, hogy bármi sikerülhet, azóta is inspirál minden nap. Úgy döntöttem, hogy követem az álmaimat, bárhová is vezessenek. Visszaültem az iskolapadba, elvégeztem a szakácsképzést, aztán a Lenôtre Akadémia kihelyezett oktatásán szereztem diplomát. A New York-i French Culinary Institute-nál a kézműves kenyerek témájába merültem el nyakig, és sokáig hezitáltam, hogy esetleg mégis a pék szakmát válasszam. Végül győzött a főzés, de a kenyerek állandó szereplésével. Ezután néhány hónapra szakácstanoncnak álltam egy avignoni étteremben, majd 2011-ben megnyitottam a saját bisztrómat, a Bistro 181-et Pest szívében, ahol a világ találkozott össze minden egyes nap, hogy aztán barátokként váljunk el, miközben levendulaillat lengett körül minket. Rengeteg szeretetet, elismerést, biztatást kaptam, de két év után úgy éreztem, muszáj még a világból többet látnom, ízeket, illatokat, élményeket gyűjtenem. Így fájó, de kalandvággyal teli szívvel bezártam a bisztrót, és Spanyolországba költöztem, ahol újabb otthonra leltem Andalúziában. Elvarázsoltak a spanyol ízek, a narancsfák, a piacok, Maria és Borja pékségének forrósága, a készülő sütemények illata és a kovászos kenyér hangja, ahogy a péklapátomról a kemence kövén landol. Két és fél év, rengeteg csodálatos ember, számos íz, emlék, élettörténet és felismerés, egy hely, amit örökre a szívembe zártam.
Itthon viszont várt rám valami már évek óta, türelmesen, talán tudva azt, hogy mindennek eljön a maga ideje. Egy vidéki ház egy kis bakonyi faluban, 1500 négyzetméternyi gyümölcsös, ugyanennyi szántó és a közel százéves gyümölcsfák, amelyek ha hírből ismerték is a permetezést, mára már elfelejtették. A telek végében a patak, a szemben levő domboldalon szabadon kószáló lovak. Egy hely, ahol van idő az élet apró örömeire, ahol ezer csillag látszik az égen és ahol még szokás idegeneknek egymás közt köszönni. Régi receptek után kutatok, miközben új életet lehelünk a régi házba és lépésről-lépésre megtanuljuk, hogy mit jelent a földdel, a természettel összhangban élni, főzni és természetesen enni.
A blog erről az új életről szól. Vidékről, elfeledett és újra felfedezett hagyományokról, ételekről, ízekről, amelyek emlékeket idéznek fel és teremtenek meg újra. Utazunk időben és térben, csodaszép tájakon, közben főzünk, eszünk, beszélgetünk, ahogy ezt már tőlem a Bistro 181-ben megszoktátok.
Nézzetek be gyakran, várlak Titeket!
Szeretettel,
Judit
[stextbox id=”grey”]
FRISSÍTÉS!
Neubauer Judit üzenete a rendezvény iránt érdeklődőknek:
Drága Barátok, a sok jelentkezőnek hála a Laczkó Dezső Múzeum kiállítóterme kicsinek bizonyul, így helyette szabadtéren leszünk: a múzeum és a Bakonyi ház közötti területen. Székeket ad a múzeum, de nyugodtan hozzatok pikniktakarót vagy párnákat, ha szívesebben üldögéltek a fűben. A bodzaszörpöm már üvegekben, a sütivel is készülök. Szeretettel várlak Benneteket, kérlek, regisztráljatok, ha jöttök, hogy mindenkinek elég süti jusson! Ui: eső esetén a helyszín a múzeum aulája.
[/stextbox]
