Az idei tanévre is pályáztunk a Határtalanul programra. Ennek során hetedikeseink egy része Erdélybe, Székelyföldre utazott. Határtalanul kirándulásunk fő célja Székelyföld és az ott élő magyarok megismerése volt, látni élő magyarságukat és hallani ízes magyar beszédüket, találkozni közös múltunkkal.
Előkészítő foglalkozásokon csoportmunkában feldolgoztuk a különböző napok látnivalóit: Erdély történetét, földrajzi, gasztronómiai és kulturális értékeit. Énekórán megtanultuk az ősi és az új Székely Himnuszt. Ellátogattunk a Néprajzi Múzeumba és a Mi, Magyarok kiállításra.
Erdélyi kirándulásunk alkalmával megcsodálhattuk a Királyhágó, a Gyimesek, a Hargita, a Békás-szoros természeti szépségeit, a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó csillogó vizét, a mohos tőzegláp érdekes biokultúráját. Utunk során érintettük a Maros és a Körös forrásvidékét. Láthattuk a kis erecskét, mely gazdag folyóvá duzzad hazánk területére érve. Fejet hajtottunk Nyergestető, Mádéfalva és Gyimesbükk áldozatai előtt. Találkoztunk moldvai csángó gyerekekkel, akik árván, vagy távol szüleiktől, a nyomor elől menekülve otthonban nevelkednek. Hidegségpatakán ellátogattunk egy gyimesi csángó családhoz, amelyik bemutatta népviseletét, táncait, szokásait. Sepsiszentgyörgyön találkoztunk testvériskolánk diákjaival, akikkel közösen megemlékeztünk Váradi József 1848/49-es honvédről, majd a székely gyerekek bemutatták nekünk iskolájukat. Koszorút helyeztünk el Tamási Áron és Orbán Balázs sírjánál. Parajdon megnéztük a sóbányát.
Programjainkon megismerhettük a székely embereket, nyelvjárásukat, hagyományaikat és humorukat. Az ötnapos, hosszú utazás után fáradtan, de élményekkel gazdagodva, jókedvünket megőrizve érkeztünk haza, Veszprémbe.
Kalmár Cecília, a Báthory iskola tanára
