Nem nyerte meg a Veszprém a Final Fourt idén sem, de az élet megy tovább, pünkösdvasárnap megküzdött a csapat a bronzéremért a Barcelonával és… megnyerte a meccset. Már nyugodtabb volt a hangulat, ennek már nem volt különösebb tétje, harmadik vagy negyedik helyezés, nagy eset.
Rendkívüli médiaérdeklődés, hatalmas szurkolótábor követte a világ legjobb négy kézilabdacsapatának találkozóját, a Final Four-t. Zsúfolásig megtelt a húszezres kölni aréna, köztük rengeteg veszprémivel. Építők! Építők! Mindent bele! Mindent bele! Zengett a lelátó, amikor öt gólt dobtunk zsinórban.
Egy góllal megnyertük az első félidőt, 18:17 volt az eredmény. Nagyon szép megoldások vésődtek be az emlékezetbe. Nagy Laci mindent beleadott, de nem csak ő, mindenki odatette magát. Lékai Máté egyenesen csúcsformában volt, öt gólt dobott az első félidőben. Láthattuk is a képernyőn csinos barátnőjét, a veszprémi Kis Ramónát. Ugalde is remekelt, Terzic megbízhatóan védekezett, Mikler pedig kivédett egy hetest, mindjárt a második félidő elején. Palmarsson és Nilsson gyönyörű összjátéka egyenesen elkápráztatta a nézőket. Már 31:26-nál tartottunk, öt góllal vezettünk, és ezt csak fokoztuk. Egyre pörgősebbé váltak a Barcelona edzőjének utasításai a csapatához, de ez szerencsénkre nem segített a spanyolokon. Palmarsson beindította a meccs végére a rakétáit. Nyolc gólt lőtt ezen a meccsen!
Ezt a meccset magabiztosan megnyertük, koncentráltan, kiválóan támadva és védekezve játszottunk. Klassz befejezés! Veszprém büszke lehet a csapatára! Miénk a bronzérem a Final Four-ban. Hat év után végre sikerült legyőznünk a Barcelonát. És sikerült átvészelni a tegnapi egygólos vereséget a franciáktól. Jók vagyunk, na! – mondaná Varga Robi.
