A WWF közleménye szerint idén július 29-én, azaz most hétfőn köszönt be a túlfogyasztás napja, vagyis ekkorra fogyasztjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait.
Ez még rosszabb eredmény, mint a tavalyi: 2018-ban augusztus elsejéig húztuk, 2017-ben pedig augusztus másodikán fogyott ki a képzeletbeli malacpersely. 1970-ben majdnem karácsonyig be tudtuk osztani a bolygó készleteit, ekkor december 23-ig futotta.
A jelenlegi állás szerint az emberiségnek 1,75 Földre lenne szüksége ahhoz, hogy ne menjen menthetetlenül csődbe. Magyarországon a legnagyobb terhelést Harmat Ádám, a WWF klímaszakértője szerint az energiatermelés jelenti, ennek java részét fosszilis forrásokból fedezzük, összességében a szektor az ökológiai lábnyom kétharmadáért felelős. Magyarország lábnyoma az uniós országok között nem magas, de világviszonylatban kiemelkedőnek számít, bár sehol nincs a legkomolyabb fogyasztókhoz képest.
A teljes cikk a qubit.hu-n.
Ehhez a hírhez kapcsolhatunk egy véleménycikket is, amely szerint „a rövid távú gondolkodás jelenik meg rengeteg egyéni, és különösen gazdasági, valamint politikai döntésben, de ezt nem lehet kizárólag egy elkerülhetetlen genetikai parancsra fogni. Rövid távú gondolkodásra ösztönöz például az állandó növekedés kényszerében élő neoliberális kapitalista rendszer is, amelynek alapfeltétele az állandóan növekvő fogyasztás. És hát mi mással lehetne jobban növelni a fogyasztást, mint a rövid távú gondolkodással?”
Tóth Csaba írása szintén a qubit.hu-n.
