A jelenlegi 10–18 százalékos kereskedelmi banki hitelkamatok mellett a forinthitelezés szinte leállt. Márpedig élénk vállalati hitelezés nélkül a gazdaság nem pörög fel. Ezért a magyar állam támogatott hitelekkel ideiglenesen belépett a kereskedelmi bankok helyére – hallottuk a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.

A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén többek között éppen ezeknek az állami támogatott hiteleknek a vállalkozásokhoz való kijuttatásának elősegítésére írt alá együttműködési megállapodást a VKIK és a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete. A Széchenyi-kártya köti össze leginkább a két szervezetet. Ahogy elhangzott, azonos érdekek alapján működnek, ezentúl kölcsönösen kiszolgálják mindkét szervezet tagságát. Erre szükség is van ebben a könnyűnek nem nevezhető gazdasági helyzetben.

A gyengébbek mindig nagyobb pofont kapnak

Dr. Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági évnyitó szép számban megjelent vendégeit és a tagságot köszöntve azt mondta, nincs rá garancia, hogy ez a 2024-es év könnyebb lesz az előzőnél.

– Éppen ezért tájékozódniuk kell a gazdálkodóknak, hogy megfeleljenek az előttünk álló kihívásoknak – fogalmazott.

Első számú nehézségként a romló világgazdasági helyzetet említette, amit Európa és Magyarország is megérez.

– Ráadásul ilyenkor a gyengébbek mindig nagyobb pofont kapnak – fejezte ki szemléletesen. – Egyértelmű, ha egyik legfőbb gazdasági partnerünk, Németország pozíciókat veszít, akkor mi is piacokat fogunk veszíteni. Kérem önöket, mérjék fel: a megváltozott körülmények között mit tudnak tenni azért, hogy ne szoruljanak ki a saját piacaikról.

– Ezt az évet még túl kell élni – mondta a kilátásokat vázoló előadásában dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője. – A jó hír az, hogy a problémákból azért jövünk kifelé, az infláció csökken, aminek következtében a kamatok is csökkenni fognak, és visszaállhat a kereskedelmi banki hitelezés, az állam kivonulhat a hitelezés piacáról. Ha elindul a gazdasági növekedés, akkor az áfabevételek is nőnek, tehát csökken a költségvetési hiány, ami jelenleg a legnagyobb problémánk.

Előadása nagyobbik részében azonban nem volt ennyire optimista dr. Pogátsa Zoltán. Azzal kezdte, hogy tízéves távlatban jelentős mértékű változásokkal kell számolniuk a vállalkozásoknak. Nyakunkon a globális klímaváltozás, továbbá a nemzetközi geopolitikai válság, aminek csak előszele az ukrajnai és az izraeli háború, illetve a vörös-tengeri konfliktusok. De nem téveszthetjük szem elől Kína megerősödését sem az Egyesült Államokkal és a Nyugattal szembeni rivalizálásban. Mindeközben zajlik az automatizáció – robotok kontra emberi munkaerő.

Mi okozza a költségvetési hiányt?

A rövid távú problémáink még ennél is sokkal égetőbbek: infláció, árfolyampolitika és költségvetési hiány. Alapvetően minden európai országot érintett a háború miatti infláció körülbelül 15 százalékos tetőzéssel, de Magyarországon ez 25 százalék volt.

– Megy a politikai vita, hogy ez háborús vagy Orbán-infláció. Én azt gondolom, hogy az igazság a kettő között van valahol. Az extra 10 százalékot kell megmagyaráznunk. Ennek nagy része a forintárfolyam elszállásának következménye, egy másik része pedig annak, hogy Magyarországon adókat emeltünk. Miközben egy csomó uniós országban éppen fordítva történt. Adókat csökkentettek, amivel tompították az infláció hatását – mutatott rá dr. Pogátsa Zoltán.

Elszállt a kiadási oldal

– Az energiapolitika okozta a monetáris problémákat, azok pedig most költségvetési problémáként térnek vissza. Hogyan? A kiadási oldal irgalmatlanul elszállt. Mégpedig azért, mert a magyar állam a GDP jelentős részét kénytelen kamattörlesztésekre fordítani. Négy százalék fölé emelkedett a kamattörlesztések aránya. Egyrészt mert fölvett az ország a valutatartalék bővítésére euró és dollár alapú, drága hiteleket. Másrészt a jegybank által 18 százalékra fölrántott forintkamatok érvényesülnek az állampapírokban. Az elmúlt két évben a magyar lakosságnak az a része, amelyiknek vannak megtakarításai, nagyon nagy mértékben vásárolt állampapírokat nagyon kedvező hozammal. Ezeket a magyar államnak idén és jövőre fizetnie kell. De legalább nem kifelé megy el ez a pénz. Ám úgy is nézhetünk rá, mint nettó transzferre a szegényektől a gazdagok felé – elemezte a helyzetet.

Alulfinanszírozott oktatás, egészségügy, vasút…

Kitért még arra is a költségvetés tavalyi összeomlása kapcsán, hogy az általános forgalmi adóból származó bevételek is elmaradtak ezermilliárdos nagyságrendben. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is 500 milliárdos lyukat vág a költségvetésben minden évben, a társasági nyereségadó csökkentése nyomán pedig mintegy 180 milliárdos lyuk keletkezik évről évre. Mindezzel együtt a kiadási oldalon alulfinanszírozottá vált az oktatási, az egészségügyi rendszer, a vasúti közlekedés. Ez volt az ára annak, hogy ezeket a rendkívül alacsony adókat bevezessék.

A tavalyi költségvetési hiány 6 százalék fölötti, az idei tervezett hivatalosan 2,9, de már jelzi a kormányzat, hogy ennél jóval nagyobb lesz.

Energiafüggőség Oroszországtól

Egyébként a neves szakértő meggyőződése szerint Magyarország gazdaságában a bajok eredője energiapolitikai.

– Rettenetesen kiszolgáltatottak vagyunk a gáz és Oroszország felé – mondta. – Ráadásul Magyarországnak körülbelül mindössze négy hónapnyi valutatartaléka volt, hogy beszerezze az importenergiát az ukrajnai háború kitörésekor. Az energiapolitikai függőségünk továbbra is fennáll. Magyarország nem használja ki a saját energia-erőforrásait, nem állítunk elő elegendő energiát a szélből, a Napból. Bár volt egy napenergia-boom, de ezt messze tovább lehet fejleszteni. Talán most, a szélenergia liberalizálásával ez jobban fog menni, de irtózatosan fontos lenne egy épületszigetelési program, továbbá a geotermikus energia felhasználása, és akkor ilyen típusú energetikai kitettségek nem fordulnának elő.

– Ami megtörtént 2022-ben, bármikor újra megtörténhet, ha ezen nem változtatunk – figyelmeztetett.

Dr. Pogátsa Zoltán szerint nagyon közel volt az ország ahhoz, hogy ne tudjon fizetni az importált energiáért, vagy ne tudja törleszteni az államadósságot, annyira alacsony volt a valutatartalékunk. A fizetésképtelenség határán voltunk, de szerencsére megoldotta a helyzetet a gázár visszarendeződése. Ez egyben megmentette a forintárfolyamot is, ami azért szállt el, mert nagyon közel kerültünk a fizetésképtelenséghez.

– Nem a kamatpolitika mentette meg a forintot – hangoztatta. – A jegybank csak futott az események után, 2022 októberében fölrántotta a kamatot 18 százalékpontra, ami annyira magas, hogy összesen 11 olyan ország volt a világon, amelynek magasabb kamata volt, mint Magyarországnak. Ezek többnyire harmadik világbeli, háborús országok. Hozzájuk képest Magyarország messze nem volt annyira kockázatos a befektetőknek.

Csapdában a magyar gazdaság

Végezetül Orbán Balázst idézte, akivel egyetért abban, hogy a magyar gazdaság a közepes fejlettség csapdájába került.

– Ez azt jelenti, hogy már nem vagyunk szegények, de nem váltunk fejlettekké sem. Nagy szakirodalma van a témának. Tudjuk, azok az országok, amelyek kijöttek ebből a csapdából, Japán, Kína, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Izrael, Írország, hogyan csinálták. Ami közös bennük, hogy sokat fektettek a humán tőke – oktatás, technológia, infrastruktúra – területeibe. Megfizetik a tanárokat, orvosokat, ápolókat, mérnököket, a vasúti rendszert, mindazokat, akik versenyképessé tudnak tenni egy gazdaságot és a magas hozzáadott érték felé tudják mozdítani. Ebből a szempontból Magyarország 30 éves lemaradásban van. Ezt kellene nagyon gyorsan és radikálisan pótolni.

Vezető kép: Dr. Markovszky György a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a gazdasági évnyitó résztvevőit. Fotók: Veszprém-kukac