Alább Kovács Rajmundnak, a Veszprém Városfejlesztési és Innovációs Kft. felügyelőbizottsági tagjának a Gyárkert üzemeltetésével kapcsolatban született írását közöljük változtatás nélkül.

A Gyárkert az elmúlt években Veszprém egyik legfontosabb nyári rendezvényhelyszínévé vált. A város jelentős összegeket fordított a terület kialakítására, a rendezvények pedig évről évre több tízezer látogatót vonzanak. A bérleti szerződések azonban érdekes kérdéseket vetnek fel az üzemeltetés gazdasági hátterével kapcsolatban.

A dokumentumok alapján 2024-ben a Gyárkert üzemeltetője nettó 7,6 millió forintos havi bérleti díjat fizetett a városnak. Egy évvel később ez az összeg már csak nettó 5,1 millió forint volt, ami több mint 30 százalékos csökkenést jelent. A 2026-os szerződésben ugyan történt némi korrekció, de a díj továbbra is jóval a 2024-es szint alatt maradt.

A támogatások terén még látványosabb a változás. Míg a 2024-es konstrukcióban akár 150 millió forintos önkormányzati támogatás is rendelkezésre állhatott a rendezvénysorozat lebonyolítására, addig a későbbi években ez az összeg legfeljebb 50 millió forintra csökkent. A becslések szerint 2024-ben a támogatás és a bérleti díj különbsége több mint 120 millió forint lehetett, míg 2025-ben és 2026-ban ez már nagyjából 30 millió forint körül alakult.

A látogatószámra vetítve a különbség még szembetűnőbb. A 2024-es szerződésben szereplő vállalt 50 ezer látogató esetén a nettó önkormányzati ráfordítás meghaladhatta a 2400 forintot látogatónként. A későbbi években ez az összeg már 800 forint körüli szintre csökkent.

Felmerül a kérdés: ha a rendezvényhelyszín 2025-ben és 2026-ban jóval kisebb önkormányzati hozzájárulás mellett is működtethető (volt), akkor mi indokolta a korábbi, jelentősen magasabb támogatási szintet?

További kérdéseket vet fel, hogy a szerződésekben szereplő kötelezettségek egy része időközben „enyhült”. A korábbi években részletesebb programkövetelmények és magasabb látogatószám-elvárások szerepeltek, míg a későbbi szerződésekben ezek egy része már nem található meg.

Van azonban egy másik, talán még érdekesebb dilemma is.

A szerződések lehetővé teszik, hogy az üzemeltető a területen helyeket adjon bérbe vendéglátó és egyéb vállalkozások számára. Miközben a főbérlő által fizetett bérleti díj több mint 30 százalékkal csökkent, nem ismert, hogy ebből a kedvezményből részesültek-e azok a helyi vállalkozók is, akik a Gyárkertben működtettek vendéglátóhelyeket vagy egyéb szolgáltatásokat.

Tehát:

• Mennyit fizettek a vendéglátó egységek és egyéb bérlők a Gyárkertben 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban?

• Csökkentek-e az általuk fizetett helypénzek és bérleti díjak?

• Vagy éppen ellenkezőleg, változatlanok maradtak, esetleg emelkedtek?

• A főbérlő által kapott kedvezőbb feltételek megjelentek-e a helyi vállalkozók terheinél is?

• A főbérlő a Gyárkert szomszédságában lévő ingatlantulajdonosoknak, vállalkozásoknak fizet-e bármilyen kártérítést a hanghatás miatt?

A veszprémi adófizetők és vállalkozók joggal várhatnak választ arra a kérdésre: amikor a város kedvezőbb feltételeket biztosított az üzemeltető számára, annak előnyeiből részesültek-e a helyi vállalkozások is, vagy a kedvezmény teljes egészében az üzemeltető gazdálkodásában jelent meg?

A Gyárkert kétségtelenül fontos kulturális és turisztikai értéket teremt Veszprém számára. Éppen ezért lenne fontos a teljes átláthatóság. A nyilvánosság számára ugyanis nemcsak az a lényeges, hogy hány koncertet rendeznek meg egy szezonban, hanem az is, hogy a közpénzek felhasználása milyen eredményt hoz a városnak, a helyi vállalkozásoknak és a veszprémi lakosoknak.

A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e a Gyárkertre. Sokkal inkább az, hogy a rendelkezésre álló közpénzeket a lehető leghatékonyabban és legátláthatóbban használják-e fel. 2024-ben Magyarországon önkormányzati és EP-választások zajlottak. Érdekes módon ekkor kaphatta a bérlő a legnagyobb támogatást. Bízom benne, hogy a támogatás nem a politikai népszerűsítéshez kapcsolódott.

Kovács Rajmund

Fotó: Vasvári Tamás