Ideológiai köntösbe öltöztették, hivatkoztak a kultúrtörténet állomásaira. Eredményeként országszerte terjednek a tökfesztiválok. A jelmezes csokigyűjtések pedig egyre inkább legyőzik a fanyalgókat, a halloween átkozóit.
A hagyományvédők tagadják magyarországi létjogosultságát. A gyerekek, a rendezvényszervezők imádják, de kétségünk ne legyen, az új évezred eleje óta itthoni mozgatói az üzlet emberei. Meglátták benne a pénzt.
Elhunyt lelkek vándorlása
Akik most azért átkozzák a halloweent, mert pogány szokásnak gondolják, tévednek: az ősszel tartott ősi kelta Samhain ünnepet már az ókereszténység korában (1–7. század) a keresztények sajátjukká tették. Anno a pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. A szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
A legenda szerint egy részeges ír fickó többször is átverte az ördögöt, ezért a férfit halála után nem akarta beengedni a pokolba. Mivel a mennyországban sem volt helye bűnei miatt, annyit kért az ördögtől, adjon neki valamit, amivel világítani tud az úton. Az ördög erre izzó széndarabot vágott hozzá a pokol tüzéből, amit az kikapart tarlórépába tett, és azóta is ezzel világít soha véget nem érő bolyongása során. Az ír bevándorlók kezdetben ugyancsak tarlórépákból faragtak lámpásokat, csak később jöttek rá, hogy sokkal könnyebb dolguk van a tökökkel. A hetedik századtól a keresztény közösségekben a töklámpás helyét átvette a mécses (gyertya), amivel az elhunyt katolikus szent tiszteletére emlékezek. Szép lassan így lett a pogány halottakra emlékező ünnepből mindenszentek ünnepe. Egy az egyben átvették még a nevét is: All Hallow’s Eve, vagyis rövidítve halloweenn.
Hogy ma melyik keresztény felekezet gyújt gyertyát és mikor, és kinek az emlékére, az külön akadémiai tanulmány tárgya. Az emberek viszont évszázadok során őseik tiszteletét őrizték, számukra nem volt kardinális kérdés, hogy mindenszentek vagy halottak napja, mentek a temetőbe és kész. Többségüket nem zavarják sem a tréfás halloweeni jelmezek, sem a csokigyűjtés szokása. Az inkább, hogy az alliteráció kedvéért „csokit vagy csalok” felkiáltással teszik. Ugyanis az eredeti „trick-or-treat” lényege nem a csalás, hanem a csíny vagy kiszúrás, amennyiben a házigazda nem ad (kellő mennyiségű) édességet a hozzá betérőknek.
Forrás: metropol.hu/Bánkúti Sándor
Kétségtelen, hogy az üzletemberek meglátták a pénzt a halloween ünnepében, a jelmezek, a tök és az édesség is sok pénzbe kerül. Hogy mennyit költöttek honfitársaink, arról még nincs kimutatás, az USA-ban igen: tavaly 10,6 milliár dollárra becsülték. Viszont azt a középkori szokást, miszerint az ételekből a szegénynek is adtak, nálunk is őrzik. Például a budapesti tökfesztiválon a Hősök terén idén a rászoruló gyermekeknek gyűjtöttek – a móka és kacagás mellett.
Vezető fotónk forrása: halloweenkor.hu
