A halloween egyre népszerűbb Magyarországon, de még mindig sokan idegenkednek tőle. Miközben néhányan színes, izgalmas eseményként tekintenek rá, mások inkább a mindenszentek és halottak napja hagyományait féltik tőle. Vajon miért vált ennyire megosztóvá ez a régi kelta eredetű, angolszász kultúrából érkező szokás?
Halloween története az ősi kelta samhain ünnepére vezethető vissza, amelyet a nyár és az aratási szezon végének megünneplésére tartottak, és amikor a hiedelmek szerint a szellemek világa átlépett a miénkbe. A kereszténység terjedésével október 31-ét a mindenszentek előestéjévé, azaz All Hallows’ Eve-é tették, ami a halloween elnevezés alapja. Az idők során halloween fokozatosan vidámabb ünneppé alakult, különösen az Egyesült Államokban.
Amerikában a halloween az év egyik legnagyobb és legszínesebb eseménye, amikor gyerekek és felnőttek egyaránt jelmezekbe bújnak. A gyerekek számára a „csokit vagy csalunk” (trick-or-treat) a legizgalmasabb hagyomány: sötétedés után rémisztő vagy vicces jelmezekben járják a környéket, és házról házra kopogtatva édességet gyűjtenek. A házak ilyenkor gyakran látványosan dekoráltak, pókhálókkal, töklámpásokkal vagy akár csontvázakkal.
A tökfaragás hagyománya Írországból ered, ahol eredetileg répából és fehérrépából készítettek lámpásokat Jack O’Lantern legendája nyomán. A történet szerint Jack, egy ravasz figura összeveszett az ördöggel, így halála után a pokol kapui zárva maradtak előtte, de Isten sem engedett be egy ilyen kellemetlen alakot a menyországba, ezért sehol sem talált nyugalmat. Örök bolyongásra ítéltetett, így egy izzó széndarabot tett egy kivájt répába, hogy világítson neki az éjszakában. Amikor az ír bevándorlók Amerikába érkeztek, rátaláltak a tökre, amely puhább és könnyebben faragható volt, így a töklámpás szokása hamar elterjedt. Ma a tökfaragás halloween egyik legikonikusabb hagyománya lett, amely során kreatív arcokat vájnak a tökökbe, hogy mécsesekkel megvilágítva különleges, hátborzongató hangulatot teremtsenek.
Magyarországon a halloween ünneplése megosztó. Sokak szerint a „behozatala” idegen, és háttérbe szorítja a mindenszentek és halottak napja hagyományait. Mások viszont egyszerűen szórakoztató alkalomnak tekintik, amikor kreatív jelmezekbe bújhatnak és dekorálhatnak. Különösen a fiatalabb generációk körében népszerű, akik nyitottabbak erre a kulturális kölcsönzésre.
Nemrégiben a Szigetszentmiklósi Hajnalcsillag Református Óvoda felhívást tett közzé, amelyben arra kérte a szülőket, hogy ne tartsák meg a pogány eredetű „sátánisták ünnepét”. Az intézmény véleménye szerint a hívők szent kötelessége kizárni az ördög minden munkáját a településről, és figyelmeztettek arra, hogy sokan tudatlanságból ünnepelnek október 31-én. A bejegyzésükben hangsúlyozták, hogy nem szükséges a gyerekeket csontváznak vagy boszorkánynak öltöztetni, és kiemelték, hogy a halloween ünneplésének komoly következményei lehetnek. Az óvoda indítványozása azonban nem aratott felhőtlen sikert, így a posztot később eltávolították – írja az Index.
Mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogy mit gondolnak erről az ünnepről. Olvasóink válaszai alapján a halloween megítélése Magyarországon valóban ellentmondásos. Sokan úgy gondolják, hogy ez a szokás nem illik bele a magyar kultúrába, és inkább a mindenszentek, illetve halottak napja hagyományaihoz ragaszkodnak. Többen úgy érzik, hogy szeretteik emléke egész évben jelen van, ezért nem tartanak szükségesnek egy külön ünnepet. Mások viszont elfogadják a halloween színes, vidám formáját, és szerintük ez nem csorbítja a halottak napja tiszteletét, hiszen a kettőt külön tudják kezelni. A vélemények alapján tehát jól látható, hogy halloween térnyerése megosztja az embereket, egyesek számára örömteli szórakozás, mások viszont idegennek és távolinak érzik ezt a hagyományt.
Vezető kép: Mesterséges intelligencia
