Fenntarthatónak hívott közlekedésfejlesztés – Hogyan folynak el milliárdok az autózás támogatására? Ez a témája Erdős Zoltán írásának, amelyben Veszprémet a rossz példák között emlegeti. Lamos Péter, a Városfejlesztési Iroda vezetője reagált az írásban állítottakra.
Az írás egy részletét alább közöljük, a teljes cikk itt olvasható.
A legújabb, 2014–2020 közötti időszakra szánt uniós támogatási programok egyike az ún. fenntartható városi közlekedés, ami számos pályázati kiírásban támogatja sok milliárd forinttal a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedés fejlesztését Magyarország városaiban. Elvileg. A valóságban ezzel szemben a kiírásban jól elrejtett lehetőségekre („közlekedésbiztonsági fejlesztések”, parkolófejlesztés forgalomcsillapítás részeként) építve egyes önkormányzatok a forrás céljával teljesen ellentétesen parkolóházakra és turbókörforgalmakra fordítják ezeket az összegeket. A negatív hatásairól hírhedt autós közlekedés térnyerése mellett fenntartható közlekedési módokra csak minimális összegeket szánnak. Épp azokban a megyei jogú városokban jellemző ez a gyakorlat, ahol – kisebb városokhoz képest – nagyobb az autóforgalom, de fejletlen a helyi tömegközlekedés, a kerékpározás viszont ki tudná szolgálni a mindennapos közlekedési igényeket.
A rossz példák: Érd, Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Kecskemét, Zalaegerszeg, Nyíregyháza és Veszprém. A jó példák: Kaposvár, Szekszárd, Ózd, Eger.
A veszprémi közlekedésfejlesztési elképzelések szintén kétarcúak – írja Erdős Zoltán, a Magyar Kerékpárosklub Ellenőrző Bizottságának és Közlekedési Munkacsoportjának tagja. – Az elnyert forrás egy részéből kerékpáros hálózatbővítés valósulna meg a vasútállomás és a városközpont között a Jutasi út mentén, Szabadságpuszta irányába, valamint a Cholnoky lakótelep kerékpárosbaráttá alakításával. Az egyik – a legköltségesebb – projektelem ugyanakkor egy kettős körforgalom létrehozásáról szól a város kellős közepén, a Budapesti út–Jutasi út csomópontjában. A körforgalom egyik „szeme” ráadásul turbókörforgalomként épül meg, ami igen messze áll a gyalogos- és kerékpárosbarát városi közlekedés víziójától. A város nyugati felén induló fejlesztések részeként a még nem túl elterjedtnek számító emelt kerékpársáv kerül a Pápai út és egy új belső átkötő út mellé.
Ezeket áttekintve láthatjuk, hogy valójában a kerékpározás segítése mellett továbbra is a gépjárművekre kívánják alapozni és igazítani a városon belüli közlekedést, nem túl előrelátó gondolkodást tükrözve.
Lamos Péter, a Városfejlesztési Iroda vezetője szerint a cikk Veszprémi része pontosításra szorul. Ő az alábbi információkkal egészítette ki:
– A Terület- és Településfejlesztési Programban (TOP 6.4.1 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés) megvalósuló körforgalmi csomópontok nem a Budapest út–Jutasi út kereszteződésénél épülnek meg, hanem a Mindszenty József utca és a Mártírok út kereszteződésében. A google-link is hibás, rossz helyre mutat. A fenntartható városi közlekedésfejlesztés nem kizárólag kerékpáros infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A többi adat megfelel a tényeknek, talán azt fűzném hozzá, hogy a meglévő közel 14 km-es veszprémi kerékpáros infrastruktúra a cikkben leírt fejlesztések megvalósulását követően több mint 10 kilométerrel bővül, és ebben még nincsenek benne a Modern Városok Program során megvalósítandó fejlesztések. Általánosságban a kerékpáros hálózatunk fejlesztése a Kerékpáros Hálózati Tervünkben foglaltak szerint történik, továbbá rendelkezünk még egy Fenntartható Városi Mobilitási tervvel is. A fejlesztéseket az ezen alapdokumentumokban rögzített célkitűzések megvalósítását szolgálják. A város honlapján erről is van információ.
