Eszembe sem jutott tapsolni a Veszprém Arénában, amikor a megyeszékhely polgármestere, Porga Gyula Pro Meritis díjat adott át Kálomista Gábornak, aki a Veszprémi Építők Sportegyesületben viselt összes választott tisztségéről, így az elnöki posztjáról is lemondott. Sőt! Sok minden eszembe jutott abban a pillanatban.
Például, hogy kapásból mondhatnék öt olyan nevet, akik sokkal jobban megérdemelték volna, mint ő. És nem Hajnal Csabára gondoltam, mert ő voltaképpen már mindent megkapott, amit a harminckilenc éves munkájáért az Építőknél megkaphatott! A vicc szintjén, igazán csak pillanatra futott át a gondolat a fejemben, hogy ezek után, mint az igazán „nagyok”, én is visszaadhatnám a Pro Meritisemet. Nekem nem kell, ha neki is van. Aztán elhessegettem az ötletet, mert voltaképpen ez a díj nagyjából csak annyit ér, amennyit láthattunk belőle. Egy udvarias kézfogást, egy vállveregetést. Egy kösz, hogy itt voltál, vigyázz magadra, nézzél be, ha erre jársz.
Megérkezik a drukker
Az viszont már sokkal jobban zavart, hogy az indoklásban erénynek számít, hogy már 1992-ben Münchenben is drukkolt a csapatnak. Kétségtelen, valahonnan fel kellett építeni a laudációt. De öntsünk tiszta vizet a pohárba, nehogy történelemhamisítás legyen a vége. Kálomista Gábor időnként valóban ott volt a veszprémi férfi kézilabdázók hazai és külföldi mérkőzésein. Időnként tényleg betoppant Hajnal Csaba irodájába beszélgetni. Talán még üzletelgettek is egy kicsit. A klubvezető pedig segítette a filmproducer népszerűsítését azzal, hogy a játékosok eljártak a filmbemutatókra, ahová Kálomista Gábor elhozta a rendezőt, a művészeket, s kerekedett belőle egy kellemes este, hiszen a mozilátogatók találkozhattak a filmszínészekkel és a méltán híres kézilabdázókkal is.
Még az is megtörtént a barátság oltárán, hogy Zlatko Saračević, Éles József és Csoknyai István szerepelhetett a Sobri, a betyár ponyvaregény címet viselő sorozatban, amit veszprémi helyszíneken is forgattak. Igazából Marian Cozma meggyilkolása után vált szorosabbá a kapcsolat Kálomista és a sportklub között, amikor a producer forgattatta a Szíven szúrt ország című filmet. Ígért hozzá egy második részt is, ami azóta sem készült el, mert abban már az igazságszolgáltatás anomáliáiról is kellett volna kérdezni a főszereplőket, csakhogy akkor szembe ment volna a közben hatalomra jutott baráti körével. És azt már nem vállalta.
Kálomista jött, vezetők mentek
Kálomista nagyjából így szivárgott be a már akkor is Magyarország legsikeresebb, legeredményesebb férfi klubjába. Majd vált később elnökségi taggá és csinált forradalmat Fonyó Károllyal az egyesületnél. Először leléptették dr. Magyarády Pétert, aztán dr. Hunyadfalvi Ákost. Végül kicsavarták Hajnal Csaba kezéből az Építőket, amely már 2002-ben Bajnokok Ligája döntőt játszott a német Magdeburg ellen, tehát Veszprém már akkor ott volt a világ kézilabdázásának elitjében. Nem csak akkortól, amikor Kálomista Gábor és csapata megérkezett. Ráadásul a kétezres évek elején is a városi, önkormányzati támogatáson kívül magáncégek dobták össze a működés feltételeit. (Nem pedig közpénzből, amely menet közben elvesztette közpénz jellegét.)
Amit viszont nem lehet elvitatni Kálomista Gábortól, hogy valóban az ő politikai kapcsolatrendszerének, kapcsolati tőkéjének köszönhetően ömlött a pénz a veszprémi klubba, és ötéves regnálása alatt a csapat négyszer is a final fourba jutott, és kétszer döntőt is játszott. Akkor állt a legközelebb ahhoz, hogy a Veszprém Bajnokok Ligája győztes legyen.
Elapadó források
Az Orbán Viktor és a Simicska Lajos közötti viszály azonban mindent megváltoztatott. A G-nap után elapadtak a források. Fonyó Károly vette is a kalapját A klub nehéz helyzetbe került. Jött az új tulajdonos, akinek Kálomista Gábor már nem kellett. Nem vették be a zrt.-be. Volt (van) ugyan egy elnökség, amelynek semmire nincs jogosítványa. És pénz nélkül a hatalom semmit sem ér, ami fordítva is igaz. Ezért a producer úr lemondott és lelépett, de vajon mit hagyott maga mögött? Például egy rettenetesen felduzzasztott irodai létszámot. A Hajnal-érában négyen-öten dolgoztak, most legalább kétszer többen. A filmproducer egyébként lehet, hogy szerette Veszprémet és a kézilabdát, de nem értett hozzá, és ezért rossz döntéseket is hozott.
Kinek a szava dönt?
Néhány napja azt nyilatkozta Ljubomir Vranješ a Telekom Veszprém vezető edzője, hogy van húsz kézilabdázója, de közülük csak tizenketten „Bajnokok Ligája kompatibilisek”.
Hoppá! Ki igazolta az elmúlt években ezeket a játékosokat? De a még fontosabb kérdés, kinek a szava dönt mostantól a szakmában. Sevinger Zsoltté, aki futballkapus volt, vagy Eklemovics Nikoláé, aki még soha nem irányított semmit? Netalán az elnökség megmaradt tagjai, akik Kálomistához hasonlóan csak szurkolók és akik – ahogy romlott az elnökük pozíciója, majd elfogyott körülötte a levegő – azonnal átálltak az új oldalra? És ez igaz Eklemovics Nikolára is. Pedig őt Kálomista csalta el Éles József klubjától, ahol a fiatalok egyéni képzésére kérték fel.
Óriási felelősség
Vagy éppen a tulajdonos Duna Aszfaltnál érzi magát valaki nagyon erősnek és vállalja ezt a felelősséget? Nem hinném. Ami tény: Hajnal kirúgása óta továbbra sincs a klubnál egy olyan karizmatikus vezető személyiség, aki szakmailag is képes kontrollálni a történteket. Ezért is fordulhatott elő, hogy Vranješ mester olyat mert mondani a szájával, amire negyven éve nem volt példa Veszprémben. Miszerint nem kötelező nyerni a Kielce ellen. Hazai pályán. Téboly! Így lehet lebontani a morált, amit mások fáradságos munkával, majd négy évtized alatt felépítettek, megvalósítottak. Amely így szólt: rend, fegyelem, munka!
Nézzünk kicsit előre. Legalább hat játékosnak lejár a szerződése jövő év június végén. Profi kluboknál legkésőbb februárban mindenki tudja mi a jövője, mi a sorsa. Azt tudjuk, hogy már februárban jön az irányító-átlövő Petar Nenadić, nyáron érkezik a bal szélre Manuel Štrlek, aki várhatóan Ugaldét pótolhatja majd. A francia válogatott Kentin Mahé már ugyancsak a Veszprémé. A Szegedre igazoló Mirko Alilović kapus mezét a visszatérő Sterbik Árpád kapja.
Egy biztos: óriási a felelőssége most annak, aki a Telekom Veszprém jövőjét tervezi a további igazolásokkal. Mert már Nagy László és Momir Ilić megfelelő utódjait is meg kell keresni és találni, mert egy év múlva nekik is lejár a mandátumuk. Nagyon nehéz feladat. Ugyanis csúnyán el lehet csúszni ezen a pályán. A Pick Szeged legyen erre a példa…
Zorró