A kompetenciateszt mérföldkő is lehetne a pedagógiai mérések rendszerének történetében, legalábbis ezt ígérte az oktatási kormány. Eddig papíron kapták meg a diákok a tesztet szövegértésből, matematikából és idegen nyelvből. Idén viszont számítógépek használatával adnak-adtak számot képességeikről.
A kompetencia szó legyőzte a választások kifejezést az iskolákban a leggyakrabban használt szavak rangsorában. A tanárok és a diákok titkos nyelvéhez tartozik a „lefagyott a rendszer” jelzős szerkezettel együtt. Ami annyit tesz, hogy a tanulóknak gyakran kellett újraindítaniuk a számítógépeket. A tanulók szerint az internetes rendszer nem bírta a túlterhelést, a kormány ezzel szemben azt állítja, támadások érték az oktatási hivatalhoz tartozó online rendszert. Ezért nem tudták megfelelően használni a gyerekek.
Először 21 éve szervezték meg központilag a kompetenciamérést: az ötödikesek és a kilencedikesek tudását mérték szövegértésből és matematikából. Azóta minden évben több tízezer diák számára kötelező a kompetenciateszt megírása. Hét éve az oktatásirányítás kiegészítette az idegen nyelvi méréssel, amit az idén a természettudományos műveltség mérése tett teljessé.
Megbukott a rendszer
A 10. évfolyamosok április 20-a és május 3-a között oldhatták meg a feladatokat. Sem a próbaüzem nem ment jól, sem amikor élesben dolgoztak. A diákok egy része nem is tudta a gyakori újraindítás miatt befejezni a tesztet.
A nyolcadikosoknak május 17-ig szervezik meg az iskolák a központi számonkérést, a hatodikosokéra 18-a és 31-e között kerül sor. A felmérések célja, hogy segítsék a tanárokat és az irányítókat, hogyan, milyen területeken érdemes változtatni a hatékony oktatás érdekében. Mert idén az új rendszer nem sokban segíti majd.
Talán majd az őszi PISA?
A háromévente sorra kerülő PISA- (Programme for International Student Assessment) vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. Arra kíváncsiak, hogy a 15 éves diákok milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben. Azt vizsgálják, hogy az ifjak megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. A feladatok lehetővé teszik a hatszázezer diák eredményeinek nemzetközi összehasonlíthatóságát. Hét évvel ezelőtt ezek a számok olyannyira fontosak voltak Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jelentést kért az akkori Emmi-minisztertől, Balog Zoltántól a magyar diákok rossz eredményei miatt. Pontszámaik nem érték el az OECD-átlagokat.
Ősszel írják az újabbat, a kompetencia szó velünk marad…
Fotó forrása: Budaörsi Fiatalok
