Horvátország hatodik a Covidban elhunytak számát tekintve az Európai Unióban – húzza meg a vészcsengőt a zágrábi Jutarnji list. Na, de nézzük meg a grafikont! Magyarország a második a lap által közölt Covid-halállistán!
Horvátországnak tanulnia kell a hibáiból! Nem állíthatja azt a kormánypropaganda, hogy a beoltottak nem terjesztik a járványt, mert ez nem igaz – írja a Jutarnji list online kiadása annak kapcsán, hogy déli szomszédunknál félelmetes gyorsasággal emelkedik a Covidban elhunytak száma. Az adatokat a lap infografikán is érzékelteti.
Néhány nappal ezelőtt a horvátok még nyolcadik helyen álltak az egymillió lakosra jutó áldozatok száma alapján, de ma már a hatodikak. Egymillió lakosra 2327 Covidban elhunyt személy jut Horvátországban. Magyarországon ugyanez a szám 3237. Ezzel hazánk – a horvátországi Jutarnji list által közölt Covid-halállistán – a második az Európai Unió országai között. (Forrás: Johns Hopkins University, november 7.) A legtragikusabb a helyzet Bulgáriában, ahol az egymillió lakosra jutó elhunytak száma 3636. Romániának a 2653-as számadattal ezen a listán a negyedik hely jutott.
A horvát lap szerint, ha nem tesznek lépéseket és a beoltottak száma sem növekedik, előfordulhat, hogy hamarosan utolérik Romániát. Az orvosok vélhetően érzékelik, hol a baj, hogyan lehetne az ország járványpolitikáját a tudományos argumentumokkal összhangba hozni, de az állásukat féltve többnyire hallgatnak, nem állnak ki a nyilvánosság elé.
Elgondolkodtató adat, hogy csak hat ország van a világon, ahol az egymillió főre jutó, Covidban elhalálozottak száma meghaladja a háromezret:
Peru 5968
Bulgária 3694
Bosznia-Hercegovina 3640
Észak-Macedónia 3476
Montenegró 3443
Magyarország 3274.
(Forrás: worldometer.info)
A hatból öt a volt szocialista országok közé tartozik. Elhamarkodott következtetések levonása nélkül azért felvetődik az emberben a kérdés, hogy mi a baj ezekben az országokban: az egészségügyi rendszer színvonala, az orvos- és nővérhiány, a felvilágosító kampányok hiánya/milyensége, a népesség egészségügyi állapota, előítéletessége vagy életmód kultúrája, netalán a szegénység, tájékozatlanság? Vagy az, hogy nem hisznek a hivatalos tájékoztatásnak, propagandának, még az egészségügyi intézményekben sem bíznak? Hosszan lehetne sorolni, de mindezzel a kormányoknak szembe kellene nézniük és gyorsan cselekedniük.
Fotó: Euronews