Mostantól szabad a gazda, nem kell százezrekért vásárolni az Ecserin vagy másoló bandákkal szövetkezni, az idén is megkaphatják nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül diplomájukat az egyetemeken és a főiskolákon végzettek.
Lerágták körmüket, hogy vajon lesz-e diplomájuk a záróvizsga után azoknak, akik nem tudnak nyelvvizsga-bizonyítványt fölmutatni. A Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs sietett segítségükre, a kormány meghallgatta javaslatukat, a Magyar Közlönyben megjelent a „nyelvvizsga-amnesztiáról” szóló kormányrendelet. A gazdaság beindításához szükség van a friss diplomás szakemberekre – indokolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a nagyjából 25 ezer embert érintő döntést.
Utolsók az európai rangsorban
A rendszerváltás óta dobogós a magyar nemzet a nyelvtudás hiányának európai rangsorában. Ezért aztán gondolták az oktatás irányítói, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytatók legalább képesek legyenek kitekinteni a 94 ezer négyzetkilométeren túlra, ezért 1996-tól kötelezően előírták a harmadik év végéig az alapszakokon a középfokú nyelvvizsgát. Mesterképzésben akár felsőfokú nyelvvizsgát is kérhettek vagy szakmai bizonyítványt. Tíz év múlva már középfokú, komplex nyelvvizsgát kértek a felsőoktatási felvételi részeként, vagyis a nyelvtudás tulajdonképpen felvételi követelmény. Az idegen nyelvi érettségi kötelező. A diákok ehhez kapnak segítséget, a középiskolákban két nyelvet is tanulnak. Hatásfokáról megoszlanak a vélemények, de az biztos, hogy a magántanárok és a nyelvtanfolyamok szervezői eddig jól megéltek.
A közoktatás dolga
Időközben a főiskolák és az egyetemek leépítették nyelvi lektorátusaikat, merthogy feladataik közé nem tartozik a nyelvtanítás a hallgatók számára, ez a közoktatás dolga. Akik nem szerezték meg az érettségi táján a bizit, azok később nehezen boldogultak: a rengeteg szakmai ismeret mellett sokat kopott, hiányos lett az amúgy sem fényes nyelvtudásuk, így egyes egyetemeken akár a végzettek fele nem vehette át diplomáját, de az egyharmados arány általánosan jellemző.
A kormány nem hagyta annyiban, 2014-ben diplomamentő programot, ingyenes nyelvtanfolyamokat hirdetett. Nyolcezernél is többen jelentkeztek, viszont csak 5 százalékuknak sikerült nyelvvizsgát tennie. Három éve az ingyenes nyelvtanfolyamokat ismét megszervezték. Akkor nagyjából ezer volt hallgató próbálkozott ismét a nyelvvizsga sikeres teljesítésére, csakhogy hozzájuthasson diplomájához. 2019-ben százezren vártak diplomájukra, 2020-ban az „amnesztiát” követően 75 ezren örülhettek, hogy a felsőfokú tanulmányaikat lezáró okmánynak nyelvvizsga nélkül. Ezért reménykedtek a végzősök idén is.
Az élet majd eldönti
Többen úgy vélik, fölösleges cirkusz a hivatalos igazolás a nyelvtudásról, hisz még azok sem tudnak jól kommunikálni idegen nyelven, akik birtokában vannak ilyen papírnak, nem beszélve azokról, akik csalás révén jutottak hozzá. Az élet majd eldönti, hogy boldogul-e az illető más nyelven vagy sem. Mások szerint szándékosan nem szorgalmazzák a nyelvtanulást: a bezárt világ polgárait könnyebb igazgatni. A pragmatikusok legyintenek, a Z generáció tagjai (2004–2010 között születettek) a számítógépek, a világháló miatt úgy szívják magukba az angolt, mint az anyatejet…
Fotó: tudomanyplaza.hu
