Az olaszországi Amalfi-part nem okoz csalódást, a színes házak és festői települések a tenger partján lenyűgöző látványt nyújtanak. Nem véltelen, hogy mi is ezt az úti célt választottunk a nyárra, és bár arra számítottunk, hogy sírva fakad a pénztárcánk, végül meglepően kedvezően alakultak az anyagiak.
A part leghíresebb és legelbűvölőbb települései Sorrento, Positano és Amalfi. Mindhárom hely fekvése és látványa egyszerűen mesébe illő, de amikor hetekkel ezelőtt szállások után kutattunk, kis híján leesett az állunk. Van annak varázsa, amikor az ember egy pazar, all inclusive helyen száll meg, de mi inkább úgy vagyunk vele, hogy csak aludni szeretnénk az egész napos strandolás és barangolás után, nem kell, hogy aranyból legyen a csillár. Csakhogy az Amalfi-part leghíresebb három településén még a faék egyszerűségű szállásért is igen borsos árat kérnek főszezonban. Egy kis keresgélés után végül szuper megoldást találtunk, Salernóban foglaltunk szállást, ami bár már nem az Amalfi-part része, busszal és komppal egy szempillantás alatt el lehet jutni a partszakasz legszebb helyeire.
Salerno, az Amalfi-part kapuja
Salerno meglepett minket. Bár eredetileg csupán a szállás miatt került fel a nyaralásunk térképére, ez a város tökéletesen visszaadja az igazi olasz hangulatot. A part híres településeivel ellentétben, itt inkább helyiek vannak, turistákkal nem nagyon lehet találkozni. Kedvesen mosolygó vendéglátósok, az utcán hangosan beszélgető szomszédok, napbarnított csinos nők és férfiak érzékeltetik veled, hogy autentikus olasz helyen jársz. A város híres helye a Lungomare di Salerno, a hosszú sétálóutca, ami közvetlenül a tenger mellett húzódik. Kiváló helyszín egy kiadós sétára, akár nappal, akár naplemente után. A belvárosban, a szűk, labirintusszerű kis utcákban pedig pizza és tengeri herkentyűk illata emlékeztet, hogy ideje enned egy remek vacsorát.
Amalfi, Positano, Sorrento, ti csodák!
Az Amalfi-part települései méltán világhírűek. Számítottunk rá, hogy nem leszünk magányosak ezeken a csodálatos helyeken, de azért a hömpölygő turistatömeg kissé meglepő volt. Mindenütt turisták nyüzsögnek, főleg amerikaiak, de majdhogynem minden nyelven lehet hallani egy-egy szót. Mondanám, hogy aki nem szereti a forgalmas helyeket, annak nem ajánlom, de ezt mindenképp látni kell. A színes házak, citromfák, apró szuvenírboltok, macskaköves utcák – még a harmincöt fok és a brutális tömeg sem csillapította a kíváncsiságunkat és örömünket. Úgy tűnik, nem a főszezon a legjobb időpont az Amalfi-part felfedezésére, de így is felejthetetlen élmény volt, és megháromszorozódott a képek száma a telefonom galériájában. Viszont, ezeken a helyeken az árak nem a földön járnak, nekünk sikerült 28 euróért venni két citromfagyit. Mondanám, hogy kárpótolt, hogy citromba volt töltve, de az ár hallatán majdnem így is dobtam egy hátast.
Pizza, pasta, Mamma mia!
Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra az olasz konyha verhetetlen. Imádom a valódi olasz pizzát, az összes tésztát, szószt, mindent, amit az olaszok az asztalra tesznek. Bevallom, egy kicsit ez is közrejátszott, amikor az úti célt választottuk. Jónéhány autentikus helyre betértünk, és meglepve tapasztaltuk, hogy a fenséges olasz pizza olcsóbb, vagy hasonló áron van mint itthon. Átlagosan 7-8 euróért ettünk olyan pizzákat, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána. Amikor már az ereinkben is paradicsomszósz folyt, áttértünk a tengeriherkentyűs házi tésztára, ami mondanom sem kell, hogy nem okozott csalódást. Nem hiába, az olaszok valamit tudnak, ha gasztronómiáról van szó!
Nem itt vannak a legjobb strandok
Sokaknak a nyaralás egyenlő az egész napos strandolással, sütkérezéssel, búvárkodással. Ha valaki arra vágyik, hogy kristálytiszta vízbe ugráljon a sziklákról, vagy eldugott, mesebeli helyeken, titkos strandokon fürdőzzön, akkor az Amalfi-partot lehet, hogy nem neki találták ki. Szerencsére nekünk nem ez volt a célunk, mert ha így lett volna, akkor lehet, hogy csalódottan térünk haza. A partszakasz mentén egymást követik a nagy strandok, rengeteg emberrel, napággyal és napernyővel. Nehéz találni szabad helyet, árnyékot ernyő nélkül pedig lehetetlen. A harmincöt fokban kellőképp lehűt a víz, de sokat gyönyörködni a parton nem igazán lehet. Egy egész napos strandolást azért mi is beiktattunk, és bár többször is bekentük magunkat ötvenfaktoros naptejjel, azért így is rákvörösre égtünk.
A közlekedés egy külön művészet
Az Amalfi-parton nagyon egyszerű, azonban igencsak kalandos közlekedni. Salernóból komppal csupán kicsit több mint egy óra alatt eljuthatunk Positanóba. Hatalmas élmény a tengerről látni a partszakasz színes házait, a rengeteg strandolót és vitorlást, már amennyiben nem vagyunk tengeribetegek. Hasonlóan egyedülálló élményt nyújt a buszozás is, a szerpentines utakon a buszsofőrök rutinosan közlekednek, míg a turisták, nem tudván hogy mire vállalkoztak, erősen kapaszkodnak, ahol tudnak. Mindenképp megéri azonban a busszal utazni, csodálatos helyeken visznek az utak és izgalmas tapasztalat. A buszjegyek mindössze 2-3 euróba kerülnek.
Fájó szívvel, de tele hassal, betelt fotóalbummal és rengeteg élménnyel tértünk haza az Amalfi-parti túránkból. Nem kell százezreket költeni, ha nem felkapott helyen foglalunk szállást, megválogatjuk az éttermeket és autóbérlés helyett a helyi közlekedési eszközöket választjuk. Mi biztosan visszatérünk!
Fotók: a szerző