A hulladékok még magasabb arányú hasznosítását vizsgálják a Pannon Egyetemen. Partnereikkel olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyekkel megvalósítható az okos energiaátmenet. A Pannon és a MOL együttműködési megállapodást kötött a fenntartható megoldásokról.
Csak a Pannon Egyetemnek van olyan kampusza, ahol a földgázt már teljes egészében kiváltották elektromos árammal, aminek egy részét megújuló energiával saját maguk állítják elő. Ez is példázza, hogy nemcsak kutatják és tanítják a hatékony energiafelhasználást, hanem a mindennapokban maguk is élnek vele. A kutatások keretében a kémiai újrahasznosítási technológiákat vizsgálják, különös figyelmet fordítva a szelektív hulladékból, a műanyag- és gumiabroncs-hulladékból történő újrahasznosítási lehetőségekre. Az egyetemnek a MOL aktív partnere ebben a folyamatban. A napokban konferencián mutatták be közösen elért eredményeiket.
A rendezvényen a Pannon Egyetem és a MOL hároméves, kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) együttműködési megállapodást írt alá, amely megerősíti közös elköteleződésüket a fenntartható megoldások és az innováció iránt. Az innovációs célok eléréséhez fontos a kutatói utánpótlás biztosítása, a könnyen hozzáférhető ösztöndíjak és programok, valamint a kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának előtérbe helyezése.
Az ünnepélyes aláíráson Csillag Zsolt kancellár elmondta, az egyetem ötven éve indította el Magyarországon elsőként környezetvédelmi szakmérnök képzését, majd később a környezetmérnöki szakot. Kutatásaikban meghatározó szerepet töltenek be a hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a megújuló energiák és a fenntartható városfejlesztés témái. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye az öt évig tartó körforgásos gazdasági projekt, amely innovatív technológiák és módszerek kifejlesztésére irányult. A Pannon Egyetem és a MOL hosszú távú stratégiai partnersége szoros együttműködésre épül a kutatás-fejlesztés, a képzés és a szakmai utánpótlás területén.
Az együttműködés aláírása után a Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozása címmel tartottak konferenciát. A tudományos ülésen az együttműködés eredményeit mutatták be. A tudományos tanácskozást a Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, dr. Lengyel László nyitotta meg. Beszédében kiemelte a kutatás-fejlesztési projektek fontosságát és azokat a kihívásokat, amelyekkel a magyar innovációs ökoszisztéma szembesül. Hangsúlyozta, hogy a fiatal kutatók és PhD-hallgatók bevonása alapvető a jövőbeli sikerek, a kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának előtérbe helyezése érdekében.
Vezető képünkön (balról jobbra): Pulay Krisztián (MOL), Molnár József (MOL), Abonyi János (PE) és Csillag Zsolt (PE). Forrás: Pannon Egyetem