A külvárosok a nagyvárosok mostohagyerekei. Meg a kisvárosoké is. S bár mindig van remény arra, hogy valamely peremváros egyszer csak összecsúszik a városával, erre a veszprémi külvárosoknak aligha van esélyük – mert a várost áthidalhatatlan falként veszi körül a Házgyári út és az épülő új körgyűrű.
Bár volt lehetőségünk arra, hogy megússzuk újabb bástya építése nélkül, nem éltünk vele. Aki belül van, az ott van, aki kívül, annak annyi.
Csatárhegy – Ahol nem kell lakni
A csatárhegyi lakosok felháborodott levelekkel bombázzák a közösségi médiát és hírportálunkat is. Most „végre van normális buszjárat a Csatárhegyre” mondják, de a busz nem megy fel a megállóig, csak a bekötőútig, mert esik az eső(!?), vagy nincs hozzá kedve a sofőrnek. Akár esik, akár nem. A közösségi oldalakon megjelent levelekből arra lehet következtetni, hogy előre sosem tudni, mikor jön, és egyáltalán jön-e a busz. Hogy bejutnak-e az ott élők a munkahelyükre, a városba vagy akárhova.
Levert cölöpön lévő tábla mutatja, hol a megálló. Elvárható lenne, hogy mielőtt járatot indítanak megállóval, felmérjék a helyzetet és orvosolják is – mondogatják egymásnak a csatári közösségi fórumon. És hozzáfűzik nem mellékesen, hogy „egy uniós országban!”.
Tiszteletteljes levet írtak a V-busz vezetőségének, és választ is kaptak: „…amennyiben az időjárási viszonyok miatt a csatárhegyi megállóhely és környéke autóbusz-közlekedésre alkalmatlanná válik, járataink nem érintik a Kápolna utcai megállót. Sajnálatos módon a talaj a közelmúltban annyira felázott, hogy a Kilátó utcánál sem tudott biztonsággal megfordulni az autóbusz. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásul vételét. Üdvözlettel, V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft.”
Csatár nem lakóterület, az itt élők „szíves tudomásul” veszik – mást nem is tehenek.
Hogy mi lesz a sorsa Csatárnak? Erre a kérdésre az ottaniak azt a kézenfekvő választ kapják, hogy „nem kell ott lakni”.
Jutaspuszta – Néha elalszik a váltókezelő
Akár egy jó falu, vagy inkább városszéli település is lehetne, de nem az. Rosszak az utak, felhőszakadáskor tavak képződnek a házak tövében meg a földeken. Már-már vicc kategóriájába sorolható a hírhedt jutaspusztai sorompó, mert ahhoz, hogy az emberek bejussanak a városba, háromszor kell átkelniük a vasúti síneken. És visszafelé is háromszor.
Jó humorérzékkel erről így számolt be egy helyi lakó: „…hát igen, növekszik a vasúti áruszállítás, amely környezetbarát, és a MÁV bevételeit is növeli, de a nagyobb forgalom azzal is jár, hogy egyre inkább elzárnak az átjárók a külvilágtól. Aztán mivel közel van a vasútállomáshoz, tudomásom szerint még kézi vezérlésűek, így ki kell várni, hogy a Budapestről beérő a vonatról, le- és felszállnak, majd ezt követően haladhatunk át az átjárón. Néha elfelejtenek zöldet adni, amikor elalszik a váltókezelő, így a vonatok félperces kürtölésére ébredünk, mikor a mozdonyvezető ráfekszik a dudára, felébresztendő a váltókezelőt. Ez, 2021-ben.”
Gyulafirátót/Kádárta – Erdőirtás, katonai bázis, 8-as elkerülő
Két nap alatt sikerült 26 hektárnyi erdőt letarolni Gyulafirátót szomszédságában, ezzel kiirtották a falu Hajmáskér felőli védősávjának számottevő részét. Majd kiderült, hogy jelentősen bővül az MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlótere. Amiről senkit sem kérdeztek, nem tájékoztattak, és aminek senki sem örült.
Közben a helyiek költői kérdéseket tesznek fel egymásnak a közösségi oldalukon. Például: „Az új lakóövezetben megvették volna-e a telkeket/házakat, ha tudják, mi épül a szomszédságukban?” Kérdezgetik egymást és a hatóságokat arról, mikor és melyik médiaszolgáltató tervezi a bővítést/telepítést, mikorra várható a földgázvezeték befejezése, a közút aszfaltozása, amiről még azt sem tudni, ki a tulajdonosa, és állítólag olyan ramaty állapotban van, hogy 10 kilométeres óránkénti sebességgel sem lehet rajta haladni.
A két településnek a fentieknél nagyobb közös gondja azonban az, hogy továbbra sincs kormánydöntés a 8-as főút déli elkerülőjének megépítéséről, a rátóti-kádártai elkerülő kivitelezésének esetleges megkezdéséről. A 82-es úton átfutkároznak az emberek a buszmegállóból az út másik felére. Jelzőlámpát nem sikerült kiharcolniuk, csak egy 60-as sebességkorlátozást jelző táblát.
Csererdő – Mérgező veszprémi történet
Csererdő ipari területen kinőtt kisváros. Takaros családi házak sorjáznak itt, még a busz is közlekedik a fordulóig, amíg szét nem esik, mert az aszfaltúton lyuk lyuk hátán. Kellemes, nyugalmas, zöldellő környék, de mérgezett területen fekszik. Az egykori Bakony Művek 130 hektárnyi területén a hatóságok a talajban kiterjedt talaj-, talajvíz- és karsztvízszennyezést állapítottak meg. Olyan mérgező és rákkeltő anyagokat tártak fel, amelyek többszázszorosan túllépték a határértékeket, például a magzatkárosító toluol mennyisége 1500-szorosa volt a megengedett értéknek. Azóta se történt kármentesítés. A Csererdőben ezzel kell együtt élni.
