Van úgy, hogy munkából hazaérve hullafáradtan kotorászunk a hűtőszekrényben valami ehető után kutatva. Már-már feladnánk, amikor érkezik a kérdés, amitől máris megédesedik az este: Jöhet inkább egy pizza? Naná, hogy jöhet!
Valljuk be, sokszor mentett már ki a pizza a pácból. Amikor már nincs ötlet, hogy mit főzz, vagy épp nincs energia kavargatni valamit, akkor jól jön, hogy a futár száma már a gyorshívón van. Az üdítő kérdés után azonban jön a kissé elgondolkodtatóbb: milyet? Manapság a pizzaválaszték nagyjából olyan, mint amikor Gombóc Artúr sorolja, hogy milyen csokoládét szeret. Olaszos, magyaros, rukkolás, son-go-ku, hawaii, édes, pisztáciás, pesztós, tejfölös, mustáros és még sorolhatnám.
A legmegosztóbb viták egyike a pizzakedvelők körében a tészta körül forog: vastag magyaros kontra extra vékony olasz. A feltétekről nem is szólva. Vannak, akik a „jólmegpakolt” pizzát kedvelik, mások az egyszerűségre, 2-3 feltétre esküsznek. Tény és való, hogy ha egy ízig-vérig olasz kóstolná meg a mi kis magyaros, kolbásszal és nyolc másik feltéttel megbolondított pizzánkat, akkor nagy valószínűséggel hozzánk is vágná a péklapátot. Erre mondják, hogy ízlések és pofonok!
Miközben az étlapot nézegetjük, rájövünk, hogy nehezebb lesz a döntés, mint gondoltuk. A választék akkora, hogy fel sem fér egy oldalra. Érkezik is a párunktól, haverunktól a jól bevált ajánlat: kérjünk olyat, amit mindketten szeretünk, és akkor majd felezünk. Természetesen egy ilyen javaslatot nem utasítunk vissza, úgyhogy még fél órát töltünk azzal, hogy találjunk két olyan kombinációt, ami mindenkinek elnyeri a tetszését. Az étlapot olvasva már-már érezzük az pizzaízeket a szánkban, így az árak felett már szinte szemet hunyunk. Azért a három-négyezer forintos összegek mellett megemlítjük, hogy „bezzeg a régi szép időkben”. Nagyot nyelünk, aztán hívjuk a számot. Megint az éhség győzött!
Vezető kép forrása: Allrecipes
