Elméletileg az év végéig még megjöhet a pénz Brüsszelből, aminek egy részét a pedagógusok béremelésére fordíthatnának. Miközben az ország vezetői erre várakoznak kedden éjjel a parlament elé került az úgynevezett státusztörvény. Július elsejétől életbe léphet, még azon az áron is, hogy Brüsszel nem fizet.
Kegyet gyakoroltak
Keményen dolgozhattak a jogászok, ha ismét az éj leple alatt került a kormány honlapjára egy törvénytervezet. Az úgynevezett státusztörvény első változatát március elején jelentette meg az oktatásért felelős Pintér Sándor. A minisztérium szerint egy tucatnál többször egyeztettek az érdekvédőkkel, akik szerint ez egyirányú, lefelé tartó kinyilatkozásokat jelentett, nem valódi párbeszédet. Ravaszkodtak egyet a megfogalmazói, az átkosban jól bevált módszert vették át: olyan kitételek (például, hogy a tankerület és az igazgató belenézhet a tanárok telefonjába, számítógépébe akkor is, ha az a saját tulajdona) szerepeltek a tervezetben, amelyek miatt hatalmas volt a fölháborodás. Kegyet gyakoroltak: ezeket most kivették, hátha a közvéleményt becsaphatják a maradék szöveggel.
Durva változások
A szakszervezetek szerint ez azonban még álcának is kevés. A törvénytervezet a pedagógusok új jogállásáról szól, vagyis megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, helyette köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kötnének velük szerződést, ami lényegesen kevesebb védelmet jelentene, mint a közalkalmazotti státusz.
Bekerültek viszont a státusztörvény szövegébe olyan pontok, amelyekről az érdekvédők nem is hallottak. Négy hónap helyett félévre nőne a próbaidő, ez idő alatt indoklás nélkül bárki elbocsátható. Viszont egy hónappal emelkedne az az idő, amit a tanárnak távozása előtt továbbra is dolgoznia kell. A napi munkaidőt a maximum 8-ról 12 órára, a heti munkaidőt 40-ről maximum 48 órára növelnék. Tovább emelik az olyan helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra, amelyekért nem jár helyettesítési díj. A pedagógusokat szükség esetén átvezényelhetik a tankerület egy másik iskolájába, ha gyermeke elmúlt 10 éves. Akár egy teljes tanévre is. Nem egységes bértábla szerint, hanem sávos bérrendszerben fizetnék a tanárokat. Hogy ki milyen bérsávba kerül, azt az intézményvezetők és tankerületi igazgatók dönthetik el.
Jön a 133 bátor ember
A törvénytervezet ellen tiltakoztak a tanárok, a szülők és a diákok, akik ellen könnygázbombát is bevetett a rendőrség. Több mint 80 ezer aláírást gyűjtöttek az aktivisták a törvény ellen, de ez sem volt elég. A brüsszeli pénz bizonytalansága sem jelent már visszatartó erőt, a népnyelven bosszútörvényként emlegetett törvénytervezetet már csak az Ország Házának 133 bátor képviselője utasíthatja el.