Magyarországon húszpercenként sztrókot kap valaki és óránként egy ember belehal. A sztrókok huszonöt százaléka a munkaképes korosztályban fordul elő. Döbbenetes adat. Dr. Imre Piroskával, a Csolnoky Ferenc Kórház neurológiai és stroke osztályának vezető főorvosával annak apropóján beszélgettünk, hogy munkájuk elismeréseként a tavalyi év után idén másodszorra is kiérdemelték az European Stroke Organisation (ESO) arany fokozatú Angels Europe elismerő oklevelét.
Egy olyan európai kvalifikációs rendszerről van szó, ami meghatározott paraméterek alapján azt méri, hogy az adott intézményben milyen szinten zajlik a sztrókellátás. Az oklevél ünnepélyes átadását ma tartották a Hotel Historiában. Az eseményen a centrum dolgozói mellett a munkájukat segítő társosztályok is képviseltették magukat. Jelen volt az ESO csehországi menedzsere, Robert Havalda és Lakatos Zsolt, az Angels magyarországi tanácsadója, aki a szervezet küldetéséről és céljairól beszélt.
– A sztrókot szenvedett betegek egyharmada hosszú távon nem éli túl az agyi katasztrófát. Egyharmaduk súlyos, maradandó tünetekkel él tovább, és csak egyharmaduk lesz munkaképes egy évvel a sztrók után. Minden korosztály fenyegetett, de míg az időseknél inkább az érelmeszesedés, a fiatalabbaknál gyakran veleszületett vagy életmódbeli okok állnak a háttérben – világított rá a főorvos erre a rendkívül komoly népegészségügyi problémára.
Mit tehetünk ellene? A legfontosabb a megelőzés, az egészségtudatosság, a rizikófaktorok csökkentése. A stressz, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód mind növelik a sztrók kockázatát. Amikor megtörténik a baj, nagyon sok múlik azon, hogy a beteg környezete felismeri-e a tüneteket. A legjellemzőbb ezek közül az arc elferdülése, az egyik végtag sutasága és a kifejezőkészségben vagy az artikulációban megmutatkozó beszédzavar. Ezek nem feltétlenül jelentkeznek együtt, közülük bármelyik önmagában is figyelmeztető. Időnként kevésbé látványosak a tünetek. Ilyen lehet a kettős látás, a hirtelen fellépő kancsalítás, a végtagzsibbadás, a nyelészavar és a tudatzavar is. Ne várjunk arra, hogy majd elmúlik, haladéktalanul tárcsázzuk a 112-őt! Sztrók-hívásra a mentők ki vannak képezve és azonnal küldik a segítséget.
– A gyorsaság rendkívüli módon javítja a sztrókból való felépülés esélyét. A sztrókok egy részénél a vérrögoldó kezelés jelenthet megoldást. A szakmai követelmény szerint 4,5 óra a nyolcvan évnél fiatalabbaknál és 3 óra a nyolcvan felettieknél az az időintervallum, ami eltelhet a tünetek jelentkezésétől (!) a vérrögoldó kezelésig. Ebbe a néhány órába a mentő kiérkezésének, a beteg kórházba szállításának és a szükséges vizsgálatoknak is bele kell férnie. Mivel az intenzív véralvadásgátlás bizonyos esetekben súlyos szövődményeket okozhat, ezeknek az esélyét is fel kell mérni a kezelés megkezdése előtt – magyarázta Imre doktornő.
A 4,5 illetve 3 óra az európai sztenderd szerint két szakaszra oszlik. A „stroke to door” jelenti azt az időt, amíg a beteg a tünetektől számítva a kórházba ér. A „door to needle” pedig a kórházi felvételtől a tűszúrásig, vagyis a véralvadásgátlás kezdetéig telik el. Utóbbinál maximum 60 perc az elvárás. A veszprémi stroke-centrum ideje átlagosan 54 perc, ezzel érdemelték ki az arany oklevelet.
Az időben megkezdett kezeléssel a maradandó rokkantság mértéke jelentősen csökkenthető. Ez elsősorban a túlélő beteg életminősége szempontjából lényeges, de a család és a társadalom terheit se lehet figyelmen kívül hagyni. Aki ápolt már magatehetetlen, ágyhoz kötött hozzátartozót, pontosan tudja, hogy ez mekkora áldozatvállalást követel.
– A sztrók az agyi érkatasztrófák összefoglaló elnevezése. Ezek tíz százaléka agyvérzés, kilencven százaléka pedig az úgynevezett ischaemia: érelzáródás, szűkület okozta tartós vagy átmeneti keringészavar. A tünetekben nincs különbség. Az előbbi jó esetben felszívódik, agyállományhiányt hagyva az érintett területen. Utóbbit okozhatja meszesedés, érfali lerakódás vagy vérrög. A vérrögoldás az ischaemiás esetek 10–20 százalékánál jelenthet megoldást, ez a világátlag. Ezt mi is tudjuk teljesíteni, mivel egyike vagyunk annak a 39 stroke-centrumnak, amelyek a líziskezelésre akkreditációt kaptak. Trombectomiára, a látható vérrög műtéti eltávolítására Veszprémben nincsenek meg a feltételek, de a továbbküldéshez jók az összeköttetéseink a magasabb szintű ellátóhelyek felé. Az időablakba még ezekkel az esetekkel is beleférünk – zárta beszélgetésünket jogos büszkeséggel dr. Imre Piroska.
Dr. Imre Piroskával az átadó előtti napokban készítettünk interjút. Fotó: dr. Imre Piroskától
