Az intellektuális bátorság és a gondolkodás szabadságának felmutatása lesz a legfőbb üzenete a Szamizdat – Erjedés a felszín alatt című kiállításnak – mondta Demeter Szilárd, a PIM igazgatója.
A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője abból az alkalomból beszélt a Laczkó Dezső Múzeumba meghirdetett sajtótájékoztatón, hogy a múzeum a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával új projektet indított. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása.
– A PIM-nek reprezentatív gyűjteménye van szamizdat irodalomból – mondta dr. Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos. – A Szamizdat – Erjedés a felszín alatt című kiállítás a 2023-as rendezvénysorozat egyik fő pontja lehet, hisz a szamizdatok nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy később Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz és ahhoz, hogy 2023-ban Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz.
Demeter Szilárd elárulta: a munkatársai nem rajonganak az ötletéért, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum az intézmény falain kívül is bemutatkozzon, mert féltik a gyűjteményük darabjait, ezért a külső kiállításaikhoz mindig megfelelő partnereket keresnek.
– A fókuszban a közéleti szamizdatok lesznek, de a gyűjteményünkben szerepelnek egyházi kiadványok és a gyermek-, illetve sci-fi irodalomba burkolt rendszerkritikus kiadványok is – emelte ki. – Számomra nagyon fontos a gondolat szabadsága. A 2023-as kiállítás legfőbb üzenete az intellektuális bátorság és a gondolkodás szabadságának felmutatása lesz.
Petrik István, a Laczkó Dezső Múzeum történésze elárulta: a múzeum jelentős szamizdatanyagot vásárolt, illetve állományába került a Petőfi Irodalmi Múzeum szamizdatgyűjteményének egy része. Ezzel az ország legfontosabb ilyen jellegű irategyütteseinek egyike jött létre. A múzeum legújabb gyűjteményében megtalálhatóak a legismertebb szamizdat folyóiratok (Beszélő, Demokrata, Hírmondó,) példányai, valamint a legjelentősebb szamizdatkiadók (AB Független Kiadó, ABC Független Kiadó, Magyar Október Kiadó stb.) kötetei is. A magyar kiadványok mellett jelentős cseh és lengyel szamizdat is gazdagítja a gyűjteményt.
– Nemcsak a szamizdatokat mutatjuk be – folytatta a történész. – Ennél tágabb kontextust szeretnénk megfogalmazni! A kulturális ellenállásról, az autonóm polgári cselekvésről is szó lesz a diktatúra feltételei között. Ezek tág fogalmak, a sokféleséget jelzik, amit a kiállításon is megjelentetünk. Például a zene: a beat és a punk is alapvető területe volt az ellenállásnak. A bakonyi „indiánok” mozgalma egyféle kivonulást jelentett a társadalomból. Megpróbáljuk bemutatni a szamizdat univerzum teljességét. A szamizdat főleg a hetvenes-nyolcvanas évekre volt jellemző, de például 1948-tól a rendszerváltozásig az egész országban jelen volt a vallásos egyházi szamizdat. Olyan életműveket is bemutatunk, amelyek kizárólag szamizdatban terjedtek. Hamvas Béla például amint megírt egy szöveget, azonnal továbbadta a barátainak, mert tudta, hogy úgysem fog megjelenni. Bibó István közel ezeroldalas Emlékirataim című műve a teljes ellenzéket össze tudta fogni.
A szamizdatok nagy témái voltak: 1956, a határon túli magyarság sorsa, a környezetvédelem, a szegénység, a kelet-európai országok történései.
– Országos jelenségeket mutatunk be, de a helyi történésekről sem feledkezünk meg – emelte ki a történész.
Ez utóbbi feltárásához és a rendelkezésére álló forrásanyagok bővítése érdekében a Laczkó Dezső Múzeum dokumentumgyűjtést indított.
Dokumentumgyűjtés
A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém város és a megye polgáraihoz fordul. A kulturális ellenállás fogalmán belül minden jelenséget fontosnak tart, azaz a rendszerváltás felé mutató, a rendszer korlátai ellen ható és Veszprém városához vagy a megyéhez köthető valamennyi folyamat, esemény, szerveződés emlékanyagát gyűjti. Ezzel kapcsolatban vár minden írott dokumentumot, fotót, hangzó anyagot, tárgyi emléket!
Fotók: EKF és a szerző
