Karácsony előtt jobban odafigyelünk a szegényekre, ilyenkor többet adakozunk. Ezt a figyelmet és adakozókedvet jó lenne kiterjeszteni az év többi időszakára is, mert a rászorulók nagyon sokan vannak. Mi ezúttal rövid helyzetképet adunk az európai és a magyarországi szegénységről.
Az Európai Unió statisztikai szerve (Eurostat) által közölt adat szerint a magyar társadalom 32 százaléka súlyos nélkülözésben él. A Policy Agenda és a Zoom.hu nemrég publikált felmérése alapján az emberek közel 30 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, és a tavalyi évre számított létminimum alapján a társadalom 36 százaléka olyan háztartásban él, ahol a jövedelem nem éri el a létminimum összegét.
Magyarország csökkentette a szociális kiadásokat
Az adatok – bár más megközelítésből épülnek fel – valójában ugyanabba az irányba mutatnak. A társadalom harmada anyagilag kiszolgáltatott – olvashatjuk a Zoom.hu összefoglalójában.
A 2008-as gazdasági válság két lehetőséget kínált az országok számára. Vagy megerősítik a szociális rendszerüket, és igyekeznek egyben tartani, megőrizni a társadalom erejét, vagy éppen ellenkezőleg, a költségvetési forrásokat éppen erről a területről vonják ki. Magyarország az utóbbit választotta – szinte egyedüliként, mivel a szociális kiadások terén csak Görögország járt rosszabbul, mint mi.
Míg 2008-ban az állam a GDP 7,1 százalékát költötte el nyugellátások nélkül szociális támogatásokra, addig 2016-ban már csak 5,9 százalékát. A jövő sem túl kecsegtető, mivel – ha igazak a kormány tervezett GDP adatai – 2018-ban 4,5 százalékra fog csökkenni a szociális kiadások összege. Ezek a kiadások sok olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nem rászorultsági elvhez kötöttek. Ilyen például a családi pótlék, amelyet mindenki megkap, aki gyermeket nevel.
A szociális védelem furcsaságát mutatja, hogy a jövedelmi helyzethez nem kötött támogatások az összes támogatás 94,6 százalékát tették ki 2008-ban, míg 2015-ben már 95,8 százalékát. Magyarán a közös adóforintokból minden 100 forint után 96 forintot úgy ad az állam szociális juttatásként, hogy nem nézi meg az érintett „rászoruló-e” vagy sem.
Az állami szociális rendszernek volt egy eleme, amely kifejezetten élethelyzeteken akart segíteni. A gazdasági válság idején lehetett lakásfenntartási támogatást, adósságcsökkentési támogatást, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, temetési segélyt és átmeneti segélyt is igénybe venni. Költségvetési szinten nézve ez sem volt nagy összeg, 25 milliárd forintot vitt el. 2016-ra ezeket megszüntette a kormányzati többség, és így a kifutó támogatásokra már csak 26 millió(!) forint ment el.
Elvileg az önkormányzatoknál van (ez korábban is volt) szociális segély adási lehetőség, ezt települési támogatásnak hívják. Ennek mértéke azonban nagyrészt attól függ, hogy milyen az adott település gazdasági teherbíró képessége.
A visegrádiak között az utolsók vagyunk
A Hvg.hu írásából megtudjuk, hogy – szintén az Eurostat adatai alapján – Európai Unió lakosságának 15,9 százaléka számít súlyosan nélkülözőnek. Az unió legjobb helyzetét Svédországban mérték, ahol alig 2,9 százalék él nélkülözésben, de a finn és a luxemburgi mutató is 5 százalék alatti. Ami a régiónkat illeti, Szlovákiában 15, Lengyelországban 12, Csehországban 9 százalékot mértek, vagyis a visegrádiak közül látványosan a mi helyzetünk (31,9 százalék) a legrosszabb.
Az Eurostat módszertana szerint az számít súlyosan nélkülözőnek, aki az alábbi 13 kiadás közül legalább ötöt nem tud megengedni magának:
– váratlan kiadások finanszírozása
– évente egy hét nyaralás
– minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
– hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
– az otthona melegen tartása
– egy autó
– az elhasznált bútorok cseréje
– az elhordott ruhák lecserélése újakra
– két pár cipő, a saját méretében
– hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
– rendszeres kikapcsolódás
– havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
– internet-hozzáférés
A miniszter mást mond
– Magyarország végre gazdaságilag és emberileg is abban a helyzetben van, hogy segíteni tud – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Tolentinóból az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy az olaszországi városban felavatták a Magyarország segítségével helyreállított templomot, olvashatjuk a Zárójel.hu cikkében.
A magyar kormány 150 millió forintot szavazott meg a felújításra.
