Mostanában gyakran megesik, hogy amikor az ember egy korrekt, alapos tényfeltáró riportra szánja el magát, akármerre fordul, falak állják útját. Innen-onnan szerzett félinformációknak (szigorúan kikötve, hogy „nem tőlem tudod!”) próbál utánajárni hivatalos helyeken, de hárítást, zavart, elzárkózást tapasztal mindenütt.
Na, pont így jártam most is, amikor a Szerelem-szigeten kezdődő társasház-építés ügyét firtattam. Elment a kedvem az egésztől, beláttam, hogy hiteles tájékoztatásra nem számíthatok sehol, de a dolog nem hagyott nyugodni. Alább tehát egy szubjektív összegzés következik, kizárólag az interneten fellelhető dokumentumok, fotók felhasználásával, senki által meg nem erősítve, igaz, meg sem cáfolva a „nem tőlem hallottad” értesüléseket.
Ami biztos
Tavaly az NLcafé jóvoltából minden sajtóorgánum hírül adta, hogy az ország legszebb sétaútja Veszprémben, a Séd-völgyében vezet (a cikk itt olvasható). Büszkék voltunk rá, mert tényleg… Nehéz lenne hangulatosabb, az év minden szakában vonzó pihenőhelyet találni annál, mint amivel a természet bennünket megajándékozott. A Séd fürge vizének csobogása, a Szent Benedek-hegy, a váregyüttes méltóságteljes panorámája, a romantikus Szerelem-sziget és a sétaút túlsó végén a Veszprémvölgy olyan páratlan ritkaság, ami csak itt, a mi örömünkre létezik. Növény- és állatvilága, ha nem is különleges, de tökéletes harmóniában él és lélegzik a környezettel. Ebben a mesevilágban, a Szerelem-sziget kellős közepén, az egyik üres telek kerítésén nemrég megjelent egy molinó, ami szerint oda idén májusi kezdéssel és jövő áprilisra ígért befejezéssel egy hatlakásos társasház épül. A képen három elég otromba ház látható, amelyek sehogyan se illenek a történelmi és természeti környezetbe. Persze ez szigorúan szubjektív vélemény.
Amiről beszélnek
Az építkezést sokan, sokféle fórumon próbálták megakadályozni, szemmel láthatóan sikertelenül. A legfőbb érveik, úgy mint a tájidegen megjelenés, a természeti környezet károsítása, az építési terület szinte lehetetlen megközelítése (csak a Tobak utca felől, egy alig terhelhető hídon keresztül, majd egy beroskadt partfalon át a Benedek-hegy oldalában vezető szűk úton lavírozva), a lakópark majdani gépkocsi forgalmának zavaró hatása, a telek hiányzó infrastruktúrája (különösen a csatornázottság hiánya kelt aggodalmat), a Szerelem-sziget csöndes nyugalmának végleges megszűnése, mind süket fülekre találtak. Úgy hírlik, már a terület lakóövezeti besorolása – és így a beépíthetőségére vonatkozó szabályozás is – nehezen rekonstruálható módon változott, mintha a közgyűlésben szavazó képviselők nem tudták volna, mire szavaznak igennel. Az sem egyértelmű, hogy mindez mikor történt, feltehetően évekkel ezelőtt.
Ami az önkormányzatot illeti
Internetes búvárkodással annyit sikerült kiderítenem, hogy a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) és szabályozási tervről alkotott 2003-as önkormányzati rendeletet számos alkalommal módosították, többek között erre a telekre vonatkozóan is. 2012 februárjában a közgyűlés a város településrendezési tervének átfogó felülvizsgálatáról határozott, ám az ennek nyomán (előttem ismeretlen időpontban) elkészült előzetes véleményezési anyag (ugyancsak ismeretlen) készítője megjegyzi, hogy: „A felülvizsgálat előkészítése és lezárása jogszabály változások, (…) miatt folyamatosan halasztást szenvedett, amely miatt nem terjeszthető a Közgyűlés elé döntésre 2016-os évben.” Az előzetes véleményezési dokumentáció ugyanakkor tartalmaz egyéni módosítási igényeket és kérelmeket, számos egyéb mellett a „Veszprém, Úrkút utca 464 hrsz.-ú ingatlant érintő övezeti előírások módosítása” tárgyában.
Az ott olvashatók szerint: „A 464 hrsz.-ú ingatlan beépítetlen, amelyen a jelenlegi tulajdonos többlakásos társasházat kíván építeni. Az ingatlan az ún. Szerelem–szigeten, a város Séd–völgyi rekreációs területén fekszik, a vele szomszédos 465 hrsz.-ú ingatlan közparki besorolásban van. A jelenleg érvényes helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben a telek övezeti előírása: kisvárosias lakóterületi övezet (Lk-34), legnagyobb beépíthetősége 40%, a legkisebb telekméret 360 m2, a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 20%, a kialakítandó legkisebb telek szélesség 16 m, a legkisebb telekmélység 30 m. A telek szabályozási terven jelölt részén zöldterületként fenntartandó jelölés van, amellyel kapcsolatosan a HÉSZ 7.§ (3) d) pontja az alábbi előírást tartalmazza: Kisvárosias lakóterületen a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt telekrész nem számítható be sem a telek beépítettségének, sem a telek legkisebb zöldfelületének számítása során. A telek kedvezőbb beépíthetősége miatt a tulajdonos kéri, hogy a HÉSZ 7.§ (3) d) pontja a telket érintően kerüljön megszüntetésre.”
A kérés meghallgatásra és elfogadásra talált, a korlátozó paragrafust a 11/2017. (III.30.) számú, április 29-étől hatályos önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte, mégpedig a hetedik oldal legalján így: „8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a HÉSZ 7. § (3) bekezdés d) pontja.” Utána már csak az aláírások, a dátum és a mellékletek következnek.
Amit a szakma gondol
A Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága által kezelt Örökségvédelmi Nyilvántartás szerint a veszprémi 464-es helyrajzi számú ingatlan műemléki jelentőségű területként, illetve műemléki környezetként van jegyezve. Szerepel Magyarország védett természeti területeinek listáján is. Törzskönyvi száma: 18/73/TT/07, védettségi szintje: helyi jelentőségű, védelmi kategóriája: TT, kiterjedése: 1,71 hektár, de kiemelt védettséget nem élvez. Hasonló adatokat találunk itt is. Ide kívánkozik még, hogy a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatának részeként elkészült örökségvédelmi hatástanulmány szerzője így fogalmaz: „Veszprém különleges természeti és táji értékekkel bír. (…) Figyelmet kell fordítani a természeti, kultúrtörténeti, vagy városképi szempontból értékes, jogi védelem alatt nem álló területek megőrzésére is (pl. Séd völgye, Betekints–völgy, temetők faállománya). Ezek fennmaradását helyi védelmi rendelettel, vagy egyéb szabályozási eszközzel szükséges biztosítani. A tájvédelem magába kell, hogy foglalja a látványérzékeny területek (pl. Várhegy), értékes kilátópontok (pl. Csatárhegy) és látványtengelyek megőrzését is, valamint a nemkívánatos beépítésektől való megóvását, szabályozási eszközökkel.”
A Települési Értéktárban elfogadott felterjesztések között 2014. szeptember 17-ei dátummal szerepel a helyi védett természeti értékekről szóló javaslat.
A Szerelem-sziget azonban kimaradt a felsorolásból, hiába a sokféle szakmai minősítés. A városi főépítésznek ennek ellenére véleményeznie kellett a magánerős ingatlanfejlesztést, erre a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról szóló, 12/2013 (III.29.) számú önkormányzati rendelet és annak 21/2015 (IV.30.) számú módosítása kötelezi. Látva a fakivágással megkezdett munkálatokat, településképi szempontból nyilván nem talált kivetnivalót a nagyívű projektben.
Amit meg se próbáltam
Nem, a beruházót, a kivitelezőt és az ingatlanértékesítőt nem kerestem. A telek magántulajdon, feltehetően minden papírjuk rendben van, minden szakhatósági engedélyt beszereztek, és a szemük előtt nem lebeg más, mint a sikeres üzlet. Az építési engedélykérelmüket már tavaly augusztusban benyújtották, októberben pedig megkapták a jegyzői engedélyt, ami idén februárban jogerőre emelkedett. Az építési naplót május 12-én megnyitották, indulhatnak a dömperek, a markolók.
A hatlakásos társasházról információk itt találhatók.
Az egyik fő-fő illetékes azt mondta, nem volt mit tenni, ez egy magáncég magánvállalkozása, nem volt rá ok, hogy az engedélykérelmet megtagadják vagy a már megadott engedélyt holmi településképi vagy természetvédelmi szempontokra hivatkozva visszavonják. Vagyis, ha igen, az sok pénzbe (gondolom, kártérítésbe) került volna az önkormányzatnak. Igaz is, inkább legyen ronda, ami eddig szép volt, a népek meg majd úgyis lenyugszanak. Apropó, településkép… A hivatali előtérben várakozva véletlenül tanúja lettem, hogy egy vállalkozót azért dorgáltak meg ugyanott, mert engedély nélkül újrafestette az ipari övezetben lévő üzletét és az túl sárga lett. Pont olyan volt amúgy, mint a sok évvel ezelőtti szín, csak hát időközben kifakította a nap. Na persze akkor se lehet csak úgy festegetni összevissza bármit, műemléki környezetben építkezni viszont igen.
Legközelebb elmesélem a személyes történetemet is erről.
