Kétéves kísérlet bizonyította, hogy a Balaton vízszintjének 10 centiméteres emelésével megvédhető az időjárási szélsőségektől Közép-Európa legnagyobb tava. Cirka 13 milliárdba kerül.
A Balaton 1863-tól, a vízeresztő zsilip megépítésétől számít szabályozott tónak. A siófoki zsilip megépítésére azért volt szükség, mert a tó vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtő területtel és kifejezetten csekély átlagos vízmélységgel rendelkezik, ezért nagy fokú érzékenység jellemzi az időjárás hatásaival szemben. 2000-től hét olyan aszályos év is volt, amikor a Balaton közepén homokpadokon napoztak a turisták, sőt sokan siratták is már a magyar tengert.
Többféle megoldáson törték a fejüket a műszaki szakemberek. 2016-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóság az addigi 110-ről 120 centiméterre növelte a Balaton vízszintjét. A kísérlet eredményesnek bizonyult. A hatások elemzését fórumokon is ismertették. Főként a déli parton élők hangoztatták, hogy elsősorban a hajósok számára kedvező a műszaki megoldás, Balatonfenyves és környékének lakói félnek a sorozatos árvizektől. Előfordult, hogy a település közepén hónapokig ringott a Balaton vize. A védművek megépítésére pedig az önkormányzatok forrása kevés.
Mindezeket figyelembe véve készült el a „Balaton levezető rendszerének korszerűsítése” című projekt. A tervezést és az építést a Strabag Építőipari Zrt. és a Colas Alterra Zrt. végezheti nettó 12 milliárd 294 millióért. Ennek keretében felújítják a balatonkiliti zsilipet, töltéseket helyeznek át, sőt három közúti hidat is korszerűsítenek. Erről itt olvashatnak.
A 10 centis emelés azt jelenti, hogy 60 millió köbméterrel több víz lesz a tóban. Ez nagyban nehezíti majd a nádasok megújulását A friss hajtások 30 centis vízből igyekeznek elérni a napot, de 40 centi fölött ezt már nem tudják megtenni, rohadni kezdenek. A nagyobb tömegű víz erőteljesebb hullámzása szintén veszélyezteti a nádasok létét. Az őshonos fajok a csökkenő nádterületek és a vízbe kerülő invazív fajok miatt eltűnnek.
