A táncfesztivál vasárnapi szabadtéri programjait ugyan elmosta az eső, de a közönséget kárpótolták az azóta lezajlott események. Ne feledjék: pénteken Lajkó Félix koncertje lesz a Hangvillában!
A Forte Társulat A helység kalapácsa című produkciójára sajnos igen kevesen voltak kíváncsiak, pedig ez a stíluskavalkádot felvonultató, a színész-táncosoktól hatalmas energiát és odafigyelést kívánó előadás ízig-vérig maivá varázsolja Petőfi közel 180 éves elbeszélő költeményét. A fiatal és az idősebb generáció számára is könnyen befogadható, tartalmas színházi élmény. Aki most elmulasztotta, legközelebb szeptemberben láthatja Inotán.
A fesztivál nyitóelőadása hétfőn a Szegedi Kortárs Balett felújított Carmina Buranája volt, ami ismét hatalmas közönségsikert aratott, ahogyan közel húsz évvel ezelőtt is. A szegediek a veszprémi közönség egyik kedvenc társulata. Az elmúlt 25 évben szinte minden évben felléptek a fesztiválon.
A hétfői folytatás egy francia duett Motifs című produkciója volt. Marthe Krummencaher és Paul Girard szinte az előadás végéig egymáshoz kapcsolódva, egymás kezét fogva táncoltak, kiaknázva ezzel minden lehetőséget, amit összefonódásuk adott.
Az őket követő magyar néptáncos páros, Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske Merítés című eladása is két ember kapcsolatáról, összefonódásáról szólt, kicsit másképpen, mint a franciáké. A Merítés ismét rádöbbentette a nézőket a magyar népzene és néptánc sokszínűségére, gazdagságára. Kettősükben volt valami felemelő, méltóságteljes és időtlen.
A keddet a japán Hiroaki Umeda táncos, koreográfus, hang-, kép- és fénytervező indította két húszperces performanszával. A felvezető szerint a művész az elsővel tett szert világhírnévre. A közönség egy részének tetszett is az erős hang- és fényhatásokat alkalmazó előadás. Mások azt mondták, hogy több ilyet láttak már, és számukra nem jelentett újdonságot.
Jóval nagyobb közönségsikert aratott a szintén egyszemélyes Tchaïka, ami egy idősödő színésznő monológja egy fiatal nővel a háttérben. A belga-chilei Compagnie Belova-Iacobelli első előadását egy színésznő és egy báb kettőse alkotja. Tita lacobelli nemcsak az idős és a fiatal színésznőt alakítja bravúrosan egy személyben, de még vagy három-négy szereplőt, férfiakat és nőket egyaránt.
Ma is érdemes a fellépőkkel tartani
Ma délután négykor a Kossuth utcán a járókelők ismét találkozhatnak a már említett Compagnie Belova-Iacobelli társulat egy másik tagjával, Dorian Chavezzel. Ő Sziszüphosz mítoszából kiindulva egy abszurd és repetitív küldetésre indul egy számára teljesen alkalmatlan környezetben, ahol némi zavart tud kelteni.
Csokonai nem pusztán a múlt egyik mitikus alakja, hanem nagyon is jelen lévő személy: ő a nagy debreceni áramvonalas, sőt újhullámos repper. A Csermák zeneiskolában ma délután öt órakor látható Mihály, avagy egy város kísértetei című előadás atmoszferikus, táncos, filozofikus és elgondolkodtató, ugyanakkor szórakoztató. Az alkotók: Prieger Zsolt (Anima Sound System), Balázsovics Mihály (Slow Village) és Subicz Gábor (Subtones, MAO).
Szabó György, a rendezvény tanácsadója, a fesztivál egyik válogatója szerint a ma esti előadás kihagyhatatlan. Az Agórában fél hétkor kezdődik a francia Baro d’evel Là című produkciója, amelynek szereplői egy nő, egy férfi és egy varjú. A Là nyers és csupasz gesztus testek és hangok, ritmusok és táncok, hanyatlás és lendület között.
Akinek még marad energiája és kedve, este nyolckor megnézheti a veszprémiek által már jól ismert Gangaray Dance Company Rising Sun című előadását, ami a zene és a tánc harmóniájáról szól.
A továbbiakban is remek produkciókat láthatunk majd, csak sajnos, aki pénteken Lajkó Félix szólókoncertjére szavaz, az lemarad két másik előadásról.
A képen pillanatfelvétel a Baro d’evel Là című produkciójából
