– A klímaváltozásban egyértelműen benne vagyunk, ez vitathatatlan – fejti ki Cseh Zoltán, a népszerű VMeteo.hu, a veszprémi időjárással foglalkozó oldal amatőr meteorológusa. Honlapjának születéséről, munkájáról, az időjárás-változásról és a heves esőzések okáról beszélgetünk.
– Nem vagyok hivatalos meteorológus, ez csupán egy hobbi, lassan már 20 éve. Teljesen autodidakta módon tanultam azt, amit tudok. Mindig is érdekeltek a kulisszatitkok, az ok, hogy mi miért történik. Pont így volt ez akkor is, amikor felnéztem az égre. Ha jött egy gomolyfelhő, kíváncsi voltam, hogy honnan jött, miért alakult ki. Ennek kezdtem el utánajárni. A klasszikus Búvár Zsebkönyvet bújtam, vizsgáltam a felhőtípusokat és az internet segítségével felfedeztem a meteorológiát.
– 2004-ben létrehoztam a VMeteo oldal első verzióját. Először csak magam szórakoztatására kezdtem el írni az időjárásról, de hamar kiderült, hogy sokkal fontosabb ez téma, minthogy csak félvállról vegyem. Az amatőr meteorológusokat összefogó oldalon megismerkedtem egy veszprémi sráccal, Takács Lajossal, és vele együtt építettük fel ezt az oldalt, majd vittük közösen egy évvel ez előttig. Jelenleg egyedül dolgozom rajta.
– Hogy kell elképzelni egy napodat? Mit csinál egy amatőr meteorológus?
– A munkám teljesen hobbi szinten működik. Reggel megnézem azt a 3-4 időjárási előrejelző modellt, amit megbízhatónak tartok. Időjárási helyzettől függően 3-5 napra lehet előre megadni az előrejelzést viszonylag magabiztosan, utána már csak tendenciákról beszélhetünk.
– Természetesen a modellek vizsgálata nem mindig elég, össze kell dolgoznom a veszprémi sajátosságokkal, és az elmúlt közel 20 év tapasztalataival. Napközben pedig folyamatosan figyelem a helyzetet, ha kicsit mozgalmasabb az időjárás, akkor aktívabb vagyok, ilyenkor a Facebook-oldalon mennek a frissítések, este pedig a weboldal felületét aktualizálom – mondja Zoltán.
– Említettél időjárási modelleket.
– Mindenekelőtt meg kell állapítani az épp aktuális időjárást, ehhez mindig azonos időben történnek mérések földön, vízen, levegőben naponta több alkalommal. Az így kapott eredményeket futtatják le saját algoritmusuk szerint az egyes időjárási modellek. Például a mobiltelefonokon megjelenő időjárás- előrejelzés is egy ilyen – úgynevezett – nyers modell végeredménye, de vannak grafikusan megjelenő verziók is, amik előrejelzik a hőmérsékletet, szelet, vagy éppen a csapadékot.
– Egyesek szerint könnyű a dolga a meteorológusnak, mert nem neheztelnek rá, ha netán tévedne. Van rajtad nyomás, amikor előrejelzést írsz?
– Nem egyszerű a történet. A VMeteo-nál nem használom a „helyenként, néhol, szórványosan” kifejezéseket, mert csupán egyetlen városról van szó. Nyilván az előrejelzésben a feltételes mód gyakran jelen van, hiszen ez nem egy egzakt tudomány. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint, ötévente egy napot „javul” az időjárás előrejelzés pontossága, vagyis messze van a 100 százalék.
– Ha egy óriási hangyabolyt megpiszkálunk, nincs az a matematikai modell, ami pontosan megmondja, hogy ezek a hangyák merre futnak. Kissé túlozva nagyjából így kell elképzelni a légkört is. Ki lehet számolni, hogy mi fog történni, de a rengeteg változó miatt benne van a hibázási lehetőség. Az olvasóim is tisztában vannak vele, hogy 100 százalékos előrejelzés nem létezik – teszi hozzá Zoltán és kérdésünkre kifejti, mi az oka az elmúlt napok extrém esőzéseinek.
– Jelenleg rendkívül magas az Adriai-tenger hőmérséklete, 27-30 fokos, ami körülbelül 3-5 fokkal több, mint amilyennek lennie kellene és erős a kipárolgása. A Mediterrán térségében sokfelé 40 fok is előfordult s minél magasabb a légkör hőmérséklete, annál több nedvességet tud magában tartani. Rendkívül intenzív volt a légköri hőáramlás potenciális energiája, amit az viharokkal érkező hideg légtömegek valósággal felrobbantottak – magyarázza, és máris rátérünk napjaink kardinális kérdéskörére, a globális klímaváltozásra:
– Már benne vagyunk, ez vitathatatlan, magunk is tapasztalhatjuk az éghajlat- változás szélsőségeit, ahogyan az elmúlt napokban is: extrém viharok pusztítottak, rendkívül magas hőmérsékletek mellett hideg légtömegek érkeztek. Az Alpokban 3000 méter alatt is havazott, ami elő szokott fordulni nyáron, de nagyritkán. A szélsőségek közé tartozik a Föld júliusi átlaghőmérséklete is, ami a mérések kezdete óta az ideinél még sose volt magasabb – válaszol készségesen VMeteo szerkesztője és kérésünkre a következő napokon várható időjárást is megjósolja.
– A modellek alapján az látszik, hogy a következő két hétben várhatóan tartós hőség nem köszönt be, de gyakran érkeznek frontok záporokkal, zivatarokkal.
Szerző: Tihanyi Kata
