Kezd hagyománnyá válni, hogy az Arany Elefántyuk Vándordíjat a nyári hőségre való tekintettel kerti parti keretében adják át az arra érdemes díjazottnak. Ezúttal Tóth Miki látta vendégül a baráti társaságot a „mindenhónaphuszonharmadikai” találkozón. Molnár Sándor elnök – szintén hagyományosan – mindössze négy szóval méltatta a júniusi kitüntetettet, Botár Attilát: Veszprém legszebb szavú költője.
A fura küllemű vándordíjat (itt írtunk a történetéről) Baumann Béla fotóművész adta át, aki május huszonharmadikától mostanáig birtokolhatta az egyre rangosabbá és sokak által vágyottá nemesülő „műalkotást”. (Kitüntetéséről itt olvashatnak.)
Botár Attila vicces-meghatottan árulta el, hogy az elismeréssel egy hároméves kora óta dédelgetett álma vált valóra. A születési dátumából könnyen kiszámítható, pontosan hetven éve várta a nagy pillanatot, amikor végre elefántidomár lehet. Bár minden álom így teljesülne! És persze működhetne kicsit gyorsabban is. Most aztán egy teljes hónapig csak az övé, kedvére kényeztetheti, csodálhatja a nemes vadat.
Sörök, borok, fröccsök és pálinkák társaságában, a házigazda ízletes körözöttjét és titkos családi halkrémes szendvicseit falatozva kellemesen telt az idő, és hogy ne csak a test, de a szellem is táplálva legyen, egy igazi olvasópróbának lehettünk részesei. A darabot ma 23 órától a Múzeumok Éjszakája programjaként a Dubniczay-palota Teguláriumában láthatja a közönség az Arany Elefántyuk Társaság tagjainak előadásában. A szövegkönyv első oldalán ez áll:
KÉPZELT PÖR
Dubniczay vs. Padányi
purgatóriumi tűzzománckép fél órában
Vida Beáta történész tényfeltáró nyomozása alapján rémálmodta Tóth Loon
A szereplők: Tóth Loon, Debreczeny Zoltán, Módri Györgyi, Herth Viktória és Hegyeshalmi László
Kell ennél jobb időtöltés ma éjszakára?
[stextbox id=”grey”]
Botár Attila: Kitaláltam
Csak kitaláltam
ezt az életet
egy veszélyes,
egy rossz órámban.
De nincs,
nem is volt,
soha nem is lehet.
Csak kitaláltam
a bőrödet is
örökös hajóutamnak
hullámsír-fenyegetésnek,
az éveket
tengerbe vívő kőlépcsőknek,
kitaláltam
luxus-nyarak helyett
kigyulladt futóműveket
szabadságnak,
csak kitaláltam a szerelmet is
a hadak mellé vigasztalásnak.
Halálod s halálom ellen
a boglyas kölyök-fejet.
De nincs,
nem is volt,
soha nem is lehet.
Csak kitaláltam.
El is felejtem.
El is felejted.
[/stextbox]