Lehallgatókészüléket találtak Balatonalmádiban a polgármesteri hivatal jegyzői irodájának falában. Új riasztórendszer beépítése közben bukkantak rá véletlenül. Ki az a marha, aki lehallgatókészüléket épít be a falba, amikor a mobiltelefonok tökéletesen elvégzik ezt a munkát? Ahol mobiltelefon van, ott semmi sem marad titokban. Az emberek többsége úgy érzi, lehallgatják.
A világ különböző részein végzett felmérésekből kiderült, az emberek jelentős százaléka meg van róla győződve, hogy a mobiltelefonján, illetve a számítógépén keresztül megfigyelhetik. Még úgy is simán lehallgatják, ha kikapcsolja a készüléket. Biztos csak akkor lehet a dolgában, ha lefóliázza és kiviszi a helyiségből.
Nem is kell ehhez felmérés, hiszen mi magunk is számtalanszor tapasztaljuk, hogy csak megemlítjük, elromlott a porszívó, vagy venni kellene új mosógépet, vagy ennénk egy kis pármai sonkát, és mindjárt megjelenik az emlegetett akármi reklámja a készülékünkön. Holott nem is a telefonban beszéltünk róla, nem is gugliztunk rá, mégis meghallotta a Nagy Testvér, aki direkt erre van ráállítva, hogy hallgatózzon.
Érdekes cikk jelent meg ezzel kapcsolatban a zágrábi jutarnji list online kiadásában. Ebből kiderül: a horvátok 83 százaléka is tapasztalta már, hogy rendre megjelenik a mobiltelefonjukon vagy laptopjukon azoknak a termékeknek a reklámja, amelyekről éppen beszélgettek valakivel. A zágrábi Politikatudományi Kar és a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kutatócsoportjának vezetője, Nebojša Blanuša professzor elmondta, 690 válaszadó bevonásával végeztek felmérést a nemzetközi ADMO-projekt részeként. A kutatást a Social Media + Society folyóiratban tavaly év végén megjelent tanulmány ihlette, amelyet Joanna Strycharz, az Amszterdami Egyetem tanára és munkatársai készítettek az Egyesült Államokban, Hollandiában és Lengyelországban. Ennek a tanulmánynak az eredményét igazolja az is, ami Horvátországban kiderült, hogy a legtöbb ember úgy gondolja, hogy azért kapott online hirdetést, mert mobiltelefonja vagy laptopja titokban kihallgatta a beszélgetését. Tehát, hogy mobileszközeink a reklámcégek javára kémkednek utánunk.
A horvát professzor szerint „a felhasználói adatok és preferenciáik gyűjtése a különböző termékek értékesítését célzó marketingstratégiák részét képezi. Ez óriási üzlet”. És még azt sem mondhatjuk, hogy ez a tevékenység mindig illegális lenne, hiszen gyakran anélkül fogadunk el használati feltételeket, hogy elolvasnánk azokat, csak rákattintunk és megyünk tovább. Holott, mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik. A professzor szerint nem rosszindulatú csalókkal, vagy hackerekkel állunk szemben, hanem olyan, gyakran általunk jóváhagyott programokkal, amelyek begyűjtik az adatokat az internetes felhasználói tevékenységünkről, és algoritmusokat adaptálnak ezekhez a tevékenységekhez különböző platformokon.
Nebojša Blanuša, a zágrábi Politikatudományi Kar professzora beszélt arról a különleges problémáról is, amit az okos eszközökbe épített mikrofonokon és kamerákon keresztüli megfigyelés jelent. Kitért az olyan „kémprogramokkal” kapcsolatos botrányokra is, mint például a Pegasus vagy a Predator, amelyeket egyes európai országok biztonsági szolgálatai vetettek be politikusok és újságírók megfigyelésére. De ez egy másik téma.
Visszatérve a kutatáshoz, a horvátországi mobilkészülék-tulajdonosoknak feltett kérdésekre kapott válaszokból az derült ki, hogy beletörődni látszanak a helyzetbe, hogy lehallgatják őket. Vagyis, hogy a privát szférájuk megszűnik privátnak lenni. A válaszadók többnyire csak enyhén voltak bosszúsak és kissé szorongtak a célzott hirdetések észlelése miatt.
Szemléletesen szólva, benne vagyunk a fazékban, lassan melegítik a vizet alattunk, de még nem olyan forró, hogy kiugorjunk belőle. Ez a lassan megfővő béka effektus.
Vezető képünk illusztráció. Forrás: Wit Olszewski/alamy/profimedia
