Az uniós országok listáján az utolsók vagyunk abban a tekintetben, hogy évente mennyi közpénzt költünk GDP-arányosan az egészségügyre. Nem véletlen, hogy itt tartunk – írja a Nyomtass te is!
Az Orbán-kormány az elmúlt 14 évben ahelyett, hogy több pénzt fordított volna az egészségügyre, a lakossági szükségletekre reagálva, egyre jobban leépítette azt anyagilag. Az utóbbi években pedig felgyorsult a lemaradásunk európai viszonylatban.
– Mára az utolsó helyen állunk az uniós országok között abban, hogy mennyi pénzt fordítunk az egészségügyre – állítja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. – Az utóbbi időben soha nem látott mértékben termelődnek újra a kórházi adósságok is. Míg 2023-ban havonta 3,7 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása, addig 2024-ben ez az összeg már havi 15– 20 milliárd. A kormány 2018 óta, hat éve egy forintot sem emelt az egészségügyi szakellátás finanszírozásának alapdíjain. Azóta azonban elszaladt az infláció, az energiaárak és az élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek. Az állam úgy vette át a védőnői hálózatot az önkormányzatoktól, hogy semmilyen pluszforrást nem adott a munkájukhoz. Pedig az önkormányzatok korábban számos tárgyi és anyagi juttatással segítették őket.
A kórházak azonban egy bizonyos idő után már nem tudnak kinek eladósodni, ugyanis nem lesz majd olyan beszállító cég, amellyel szemben ilyen adósságokat lehet felhalmozni. Az alulfinanszírozottság miatt még kevesebb műtétet tudnak végezni, és a jelenleginél is rosszabb lesz az ellátás. Komoly lelkiismereti problémát okoz, hogy az orvosoknak folyamatosan azt kell nézniük: adott hónapban hány beteget operálhatnak meg vagy küldhetnek el bizonyos vizsgálatokra, hogy ne fussanak ki a finanszírozási keretből, amely gyakran nem is fedezi a valós költségeket.
A Nyomtass te is! friss számának további témái:
– Bűnöző-e a köztársasági elnök?
– Hosszú hetek kutatómunkája után minden részletre kiterjedő bizonyítékokkal mutatom be azt, hogy Magyarország köztársasági elnöke ügyvédként magyar termőföldeket játszott át külföldi kézre – jelentette be Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője.
– Vita a tévévitáról
Hetek óta zajlik a polémia arról, hogy az európai parlamenti választáson részt vevő pártok listavezetői hol és hogyan vitatkozzanak.
– Elöregedett a tanári szakma
Az általános iskolákban több mint 11 ezer olyan főállású tanár dolgozik, aki már betöltötte a 60. életévét. A harminc év alatti általános iskolai tanárok aránya mindössze 6,7 százalék.
– Adósságban úsznak a tankerületek is
Egy hónap alatt a duplájára nőtt a tankerületek adóssága. Hatalmas ugrásról van szó, ráadásul míg februárban a 60-ból 20, márciusban már 32 tankerületnek voltak tartozásai.
– Orosz titkosszolgálatok törték fel a külügyminisztérium számítógépeit
A 2022-es választás előtt a miniszterelnök és Szijjártó Péter még kampányhazugságnak nevezte, hogy orosz titkosszolgálatok feltörték a magyar külügy szervereit, és szigorúan titkos és bizalmas információkhoz jutottak hozzá.
– Ismerje fel, előzze meg, jelentse be a választási csalásokat!
Még mindig előfordul, hogy embereket próbálnak törvénytelenül befolyásolni a választás során. Ismerje meg, hogy mik a leggyakoribb csalások és hogyan védekezhet ellenük!
Olvassa, nyomtassa, terjessze! Ezt a lapszámot innen töltheti le.
Fotó: pixabay
