Ma egy órával tovább alhattunk, cserébe ötkor már sötét lesz a téli időszámítás szerint. 240 éve volt az első variáció az óraszámítással, Európában 132 évvel később. A kutatásokból mára kiderült, teljesen fölösleges az óraátállítás, nincs gazdasági haszna. Akkor mégis meddig és miért tekergetjük?
A téli óraátállításnak talán csak a tanárok örülnek. Diákjaik jóval élénkebben érkeznek a sulikba, mint tavasszal, amikor az első órák hatékonysága a gőzgépét (12 százalék) sem éri el, a diákok épp hogy csak nem horkolnak. Az ifjaknak manuálisan semmi dolguk az órákkal, a digitális faliórákat otthon vagy az iskolákban a felnőttek tekergetik, cserébe viszont leginkább őket viseli meg a hol korán kelünk, hol alhatunk játék. Amitől a bölcs felnőttek az energiaköltségek csökkentését reméltek már 1916-ban is, amikor Németország hivatalosan is bevezette háborús megtakarítás címen.
Csatlakoztak a kezdeményezéshez az európai országok is. Magyarország a két világháború között többnyire alkalmazkodott, és területén is tekergettek egészen 1958-ig. Akkor egy huszárvágással, különösebb indoklás nélkül egy évtizedre felfüggesztették a nyári időszámítás használatát, de 1980-ban a rekordokat döntő olajárak miatti energiaválság ismét bevezetésre kényszerítette az állam akkori vezetőit. Azóta az óraátállítás előtt, alatt és után folyik a vita, van-e értelme, ennek ellenére az Európai Unió 2001-ben hivatalossá tette a tagországok számára.
Kétségtelen, igaza volt Benjamin Franklinnek, az Egyesült Államok „alapító atyái” egyikének, amikor megállapította, hogy azért is változik évszakonként a ledolgozott órák száma, mert évszakonként eltérnek a sötét és világos órák. Ennek kiiktatására javasolta a nyári időszámítást 1784-ben. Ma is a nappali fény kihasználására esküsznek az óraátállítás pártolói. Azt mondják, ha korábban kelnek és fekszenek az emberek, vagyis ha a napos, fényes órákhoz igazodnának, és nem az óráikhoz, akkor hatékonyabb lenne a munka, több energiát lehetne megspórolni. A kutatók szerint az energiamegtakarítás egy százalék körül mozog, ami egyértelműen statisztikai hibahatár. Az viszont tény, hogy az emberi szervezetet károsan befolyásolják. Vannak csoportok, amelyek konkrét betegségekkel hozzák közvetlen összefüggésbe, mint a depresszió, a stroke, a szívinfarktus.
Az Európai Unió 2018-ban felmérést végzett tagországaiban. Öt millió embert kérdeztek meg. 84 százalékuk az óraátállítás eltörlését szeretné. 2021 óta hivatalos az átállás megszüntetéséről a határozat, csakhogy jött a Covid, a háború, amik hivatkozási alapot teremtettek a halasztásra, leginkább pedig arról van szó, hogy a tagállamok nem tudtak megegyezni, a téli vagy a nyári időszámítást válasszák.
Fotó forrása: Ripost