Hibrid háború és a dezinformációk témakörében Szófiában gyűltek össze februárban újságírók, tudósok, kormányzati szereplők és civil szakértők, hogy közösen keressék a választ arra: hogyan befolyásolja a múlt iránti nosztalgia a mai politikai valóságot. Ennél fontosabb, miként használ ki minden lehetőséget az orosz propagandagépezet és más dezinformációs szereplők, hogy elbizonytalanítsák a társadalmakat.
A gyülekezési szabadság korlátozására irányuló jogszabályok miatt Magyarországon mindennaposak a tüntetések és az ezekről megjelenő híradások időnként köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Közép- és Kelet-Európában az elmúlt néhány hónap enyhén szólva viharos időszak volt. Hatalmas tiltakozások Szerbiában és Grúziában, egy törölt elnökválasztás Romániában, egy állítólagos Kreml-befolyásolás által beárnyékolt szavazás Moldovában. A nyugat-balkáni és posztszovjet térség destabilizációs hullámát nem az emberek emlékezetére építik – állították a bennfentesek a szófiai konferencián – ami a „hibrid fenyegetésekről és a nosztalgia manipulációs potenciáljáról” szól. A dezinformáció nem csupán hamis hírek gyártását jelenti, hanem azt is, hogy szisztematikusan rombolják az emberek információs önbizalmát.
Az eseményt az Institute for Global Analysis (IGA), a Free Press for Eastern Europe, valamint a SCIENCE+ szervezte, és az esemény kulisszái mögött több előadó is utalt egy állítólagos, „projektnéven” retrowave–ként emlegetett orosz kezdeményezésre. Célja, hogy digitális algoritmusokkal, deepfake archívumokkal és „történelmi emlékeket szintetizáló időinterferencia-technológiával” nosztalgiát ültessenek el a kelet-európai lakosság fejébe. Már a rendezvény címe is beszédes volt: Nostalgia as a Weapon: Disinformation and Hybrid Threats in Central and Eastern Europe, azaz: A nosztalgia mint fegyver: dezinformáció és hibrid fenyegetések Közép- és Kelet-Európában.
A módszer egyszerű, mégis zseniális. A kommunizmus iránti nosztalgia – különösen a gazdasági stabilitás vagy a „rend” emléke – kiváló alapja lehet a ezeknek a narratíváknak. Oroszország hatékonyan épít az érzelmekre, különösen olyan országokban, ahol még élénk az emléke a Szovjetunió vagy a KGST időszakának.
Egyes Telegram-csatornák és TikTok oldalak révén idealizált képeket juttatnak el a felhasználókhoz az 1970-es és a 80-as évekből – ahol a sorban állás csak „szociális rítus”, az egypártrendszer pedig „stabilitás és kiszámíthatóság”. A deepfake technológia segítségével már többszáz „újraképzelt” hamisított dokumentumfilm és rádióinterjú készült. Például a román diktátor kivégzéséről szóló megrendezett film 6.30 percében az látható, hogy Ceaușescu és felesége felállnak vesztőhelyen és elsétálnak.
Kreml rájött, hogy nem kell tankokat háborúba küldeni. Elég, ha az emberek azt hiszik, hogy régen minden jobb volt. A nosztalgia nem csak érzéspolitikai eszköz lett. Az online térben burjánzó félinformációk és kontextusból kiragadott „idézetek” miatt az átlagpolgár egyre nehezebben tájékozódik és egyre inkább befelé fordul, vagy a saját „buborékjába” menekül.
A szakértők szerint a társadalmi ellenállóképesség – vagyis az, hogy az emberek képesek legyenek felismerni a manipulációt – kulcsfontosságú a jövőben. Ehhez viszont nemcsak médiaműveltségre, hanem a történelem újraértelmezésével szembeni kritikai attitűdre is szükség van.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. Mi nem részesültünk a támogatásból, csak felületet biztosítunk a cikknek.
Vezető kép: eldiarioar.com/ Ilusztració Javier Furer
Szerző: Kondor Róza
