Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italoskarton-dobozok mennyisége – olvasható az italoskarton-dobozok szelektív gyűjtését (IKSZ) Magyarországon szorgalmazó és népszerűsítő egyesülés felmérésében. Ezzel a mennyiséggel pedig évente hozzávetőleg 38 ezer felnőtt fát mentenének meg a kivágástól.
A magyar lakosság évente átlagosan 60 darab tejes és gyümölcsleves italoskartont használ el. Ennek a mennyiségnek csaknem 80 százaléka még mindig a lerakókba kerül, annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már 10-ből 7 lakos számára hozzáférhető. Emiatt évente mintegy 420 millió italoskarton-doboz megy veszendőbe. A fejenként elhasznált 60 darabból – egy főre vetítve és évente – a legtöbb italoskarton-hulladékot a veszprémi lakosság (23 darab) gyűjti, majd következnek a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monoriak. Budapest abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja az italoskarton gyűjtését, a középmezőnybe tartozik
Mint minden rangsornak, az italoskartonok szelektív hulladékgyűjtésének is vannak sereghajtói. A legkevesebb italoskarton-dobozt a gyulai, a szentendrei, a bonyhádi, a balassagyarmati és a komlói lakosság dobja a szelektív gyűjtőkbe évente. Ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92–99 százaléka örökre kikerül az anyagok körforgásából.
Az IKSZ tavalyi, 33 városra kiterjedő reprezentatív felmérése szerint a gyűjtés alacsony volumene elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.
– A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókba kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez, nagyobb a visszagyűjtött italoskarton-dobozok aránya – mondja Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója, és a veszprémiek példájának követésére szólítja fel az ország lakóit, hiszen a felelőtlen erdőgazdálkodás és a fakivágások miatt a Föld felszínéről két-három naponta eltűnik egy Budapest méretű erdő, miközben a világ sivatagos területének nagysága évente egy Magyarország nagyságú területtel nő.
