Illegális tevékenységet végeznek a királyszentistváni hulladéklerakón – tévedés ne essék, ez nem egy újabb ellenzéki, túlzó szófordulat a teleppel kapcsolatban évek óta megoldatlan probléma jellemzésére.
A kijelentés az illetékes államtitkár szájából hangzott el, aki azt is elmondta, első fokon összesen nyolcmilliós bírsággal sújtotta a hatóság a lerakót működtető kft.-t. Kész Zoltán országgyűlési képviselő a lerakó bezárására szólította fel a kormányt és a tulajdonos önkormányzati társulást.
Előzmények
A királyszentistváni hulladéklerakó létesítését évekig tartó, lakossági tiltakozásokkal teli hercehurca előzte meg, majd amikor végre felépült, akkor pont az átadás előtt leégett az egész. A szerencsétlen kezdet után azonban egy nap nyugalmuk nem volt a környékbelieknek, akik elviselhetetlen bűzre panaszkodtak. Az ügy többször kapott nyilvánosságot, Hartmann Ferenc és Katanics Sándor többször jártak a helyszínen, és fotókkal bizonyították, hogy nagy gond van a telepen.
Lakossági mozgalom
Folyamatosan fogyott a lakók türelme, Facebook-csoportban kezdték el egymással megosztani tapasztalataikat, özönlöttek a fotók, amelyek arról tanúskodtak, hogy válogatás nélkül kerül a hulladék a lerakóba. Lakossági fórumokon is felhívták a figyelmet a problémára, folyamatosan „leveleztek” a hatóságokkal. Felsorolni lehetetlen, hány önkormányzati és országgyűlési felszólalás hangzott el az ügyben.
A bűz központja
A 158 települést összefogó önkormányzati társulás és a lerakót működtető kft. tagadta, hogy bármi probléma lenne, sőt, eleinte a felvetéseket „politikai indíttatásúnak” minősítették, és még akkor sem ismerték el, amikor egy évvel ezelőtt a hatóság a mérései alapján leírta: „kétséget kizáróan megállapítható, hogy a lakosságot zavaró bűz forrása a királyszentistváni telephely”. Ám azóta sem történt semmi.
Kepli Lajos kérdést tesz fel a Parlamentben
És itt jutottunk el a történet legújabb állomásáig. A végeláthatatlannak és megoldhatatlannak tűnő ügyben Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője tett fel kérdést a Parlamentben. Mint fogalmazott, sem a hatóság, sem más illetékes semmit nem tesz a helyzet orvoslására. Noha az üzemeltetők állítása szerint a szeméttelep szabályosan működik, a környékbeliek által készített fotókon jól látszik, hogy az előírásokkal ellentétben válogatás nélkül szállítják oda a háztartási hulladékot, és nyilvánvalóan ez az oka tűrhetetlen bűznek. Elmondta, hogy a terület országgyűlési képviselője a közelmúltban a helyszínen tartott sajtótájékoztatón ígért fűt-fát, de ebből semmi sem valósult meg. Kepli Lajos arra volt kíváncsi, mit kívánnak tenni végre az ügyben és arra is, hogy az összeomló hazai hulladékgazdálkodási rendszernek normális eleme-e egy szabálytalanul működő szeméttelep.
Az államtitkár szerint illegális
A kérdésekre Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára válaszolt, aki – kapaszkodjanak meg – elismerte, hogy egy létező problémáról van szó, és hozzájuk is sok bejelentés érkezett az ügyben. Ahogy fogalmazott, „valóban nem stimmelnek dolgok”. Kepli Lajossal ellentétben viszont úgy látja, történtek lépések a helyzet rendezése érdekében. Elmondta, a Veszprém megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága külön eljárásban foglalkozott a létesítmény működésével, ennek eredményeként összesen több mint nyolcmillió forint bírságot szabott ki a lerakót működtető kft.-re és intézkedési terv készítésére is kötelezték őket. A cég fellebbezett, az államtitkár pedig reményét fejezte ki, hogy a másodfok helybenhagyják az elsőfokú döntést, valamint egy esetleges bírósági eljárás során a kedvező döntéssel zárul(hat) az ügy, és kijelentette: azt az „illegális tevékenységet, amit ott végeznek, be kell, hogy fejezzék”.
Czaun mondjon le
Az elhangzottak kapcsán Kész Zoltán országgyűlési képviselő közleményt adott ki. Felszólította a kormányt, valamint a lerakót létrehozó önkormányzati társulás fideszes elnökét, Czaun Jánost, hogy azonnal tegyék meg a szükséges lépéseket, azaz zárják be az illegális tevékenységet folytató szeméttelepet. Ezzel egyidejűleg léptessék életbe a vis maior helyzetekre vonatkozó előírásokat, és a 158 település hulladékát irányítsák át az ilyen esetekre fenntartott, biztonságosan működtethető helyszínekre. Kitért arra is, az újranyitás csak egy teljesen új engedélyeztetési eljárás után képzelhető el csakis akkor, ha az eljárásba a helyi civileket, valamint az érintett önkormányzatokat is érdemben bevonják, és az itt élőknek az újbóli megnyitás után valós felügyeleti lehetőséget kell kapniuk a működtetést illetően.
Drahos Nikolett
